Az ősi eredetű, műemlék templom első okleveles említése 1258-ból való. 1340-ből és 1378-ból való okirat pedig Szent Miklósról nevezett plébánia templomként említi.
A templom első ismert leírása a Kazó-féle kánoni vizitáció által maradt fenn. Pestis és a törökdúlás miatt a falu elnéptelenedett, majd 1685-ben a lakosság teljesen elhagyta. A kánoni vizitáció szerint a templom elhagyatott, csupán boltíves szentélye és falai állnak, s csipkebozót nőtte be a környékét.
1758-ban már rendezett állapotban van a templom: szentélye boltíves, padozata tégla, fa tornya van és deszka-palánkkal kerítették be. A felszerelése kielégítő.
1774-ben renoválták, majd 1797-ben Hajgató Péter nagyprépost mai formájában építteti újjá, késő barokk stílusban.
Ebből a korból származnak:
A copf-stílusban készült főoltár
A barokk Madonna oltár
A rokokó szószék, amelyet egyetlen fából faragtak ki
Illetve az 1882-ben Bencz György által készített orgona, amelyet Magyarország legszebb orgonái között tartanak számon.
1906-ban a templom kőpadozata, illetve az alatta található kripta beomlott. Ort János kántor-tanító leírása szerint a kriptát a korábbi századokban már megbolygatták, a kriptából észak-keleti irányban a templomon kívülre, a közeli erdők felé alagút vezetett, aminek csak egy része járható, beomlott. Valószínűleg az alagút a török idők építménye.
Az 1920-as évek elején a templom felújítása során bontják le a templomhoz ragasztott, körív alakú sekrestye épületét, amelynek falazata már erősen megrepedezett. A sekrestye alapfalait mintegy 2m mélyen kiszedték. Különleges, lapos, négyzet alakú, betűjeles téglákat találtak, melyek római kori építményre utaltak. Régészek megállapították, hogy a sekrestye római kori őrtorony építménye volt.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A templom első ismert leírása a Kazó-féle kánoni vizitáció által maradt fenn. Pestis és a törökdúlás miatt a falu elnéptelenedett, majd 1685-ben a lakosság teljesen elhagyta. A kánoni vizitáció szerint a templom elhagyatott, csupán boltíves szentélye és falai állnak, s csipkebozót nőtte be a környékét.
1758-ban már rendezett állapotban van a templom: szentélye boltíves, padozata tégla, fa tornya van és deszka-palánkkal kerítették be. A felszerelése kielégítő.
1774-ben renoválták, majd 1797-ben Hajgató Péter nagyprépost mai formájában építteti újjá, késő barokk stílusban.
Ebből a korból származnak:
A copf-stílusban készült főoltár
A barokk Madonna oltár
A rokokó szószék, amelyet egyetlen fából faragtak ki
Illetve az 1882-ben Bencz György által készített orgona, amelyet Magyarország legszebb orgonái között tartanak számon.
1906-ban a templom kőpadozata, illetve az alatta található kripta beomlott. Ort János kántor-tanító leírása szerint a kriptát a korábbi századokban már megbolygatták, a kriptából észak-keleti irányban a templomon kívülre, a közeli erdők felé alagút vezetett, aminek csak egy része járható, beomlott. Valószínűleg az alagút a török idők építménye.
Az 1920-as évek elején a templom felújítása során bontják le a templomhoz ragasztott, körív alakú sekrestye épületét, amelynek falazata már erősen megrepedezett. A sekrestye alapfalait mintegy 2m mélyen kiszedték. Különleges, lapos, négyzet alakú, betűjeles téglákat találtak, melyek római kori építményre utaltak. Régészek megállapították, hogy a sekrestye római kori őrtorony építménye volt.