A Duna-Ipoly Nemzeti Park fenntartásában működik az Ágasház, amely Ócsa egyik egyedileg védett műemlék épülete, itt három helyiségében, négy kiállítást nézhet meg a látogató.
TOJÁSKIÁLLÍTÁS
A régi pitvaros konyhába belépve Monoriné Rohlik Erzsébet csodálatos hímes tojásait pillantjuk meg. Ez a Tojáskiállítás 2002 óta látható. Zsóka néni hagyományos viaszrátétes technikával dolgozott és Magyarország szinte minden néprajzi területének mintavilágát ráírta tojásaira. Gyűjtötte az eredeti tojásokat, de nem volt ritka, hogy egy terület hagyományos, hímzésben megjelenő mintavilágát ültette rá a tojásokra. Írta, batikolta, metszette a tojásokat és az ő nevéhez fűződik az azsúrozás, ami a tojás héjának teljes átmetszését jelenti. Gazdag, Ukrajnában gyűjtött Hucul tojásgyűjteményét is megtekinthetik a látogatók. 1990-ban adta ki A varázserejű hímes tojás című könyvét, ami máig az egyik legjobb szakkönyv a tojásdíszítésről. Közel 20 tojásdíszítő technikát mutat be könyvében, szeretettel adva át tudását és tapasztalatait az érdeklődőknek.
ÁSVÁNYGYŰJTEMÉNY
Az épület utca felöli szobájában tekinthető meg az Ásványgyűjtemény. A gyűjteményt az Egressy Gábor Szabadidőközpont által működtetett szakkör kis csoportja hozta létre sok év alatt, Horváth Lajos bácsi vezetésével. A csoport vezetője már nyugdíjas, de ma is ő tisztítja, gondozza az ásványokat, nagy szeretettel. Lajos bácsi nem pedagógus, de a keze között felnőtt fiatalok, gyerekek nem kevesebbet kaptak tőle, mint meglátni a természet csodáit.
SZALMAKIÁLLÍTÁS
A tárlók fölött, a falon láthatók Lázár István szalmadíszei. Pista bácsi itt született és nevelkedett Ócsán. Gyermekkorában, mint minden falusi gyerek abban az időben, kint volt az aratásokon. Az aratás végeztével már kicsi korában megtanulta elkészíteni az „esőcsigát”, a hálaadás jelképét. Egészen nyugdíjas koráig kellett arra várnia, hogy a szívéhez oly közel álló szalmát újra a kezébe vegye. Mindent belsőből tanult, minden ismert fonástechnikát használt, életre kelt a szalma, amit haláláig le sem tett a kezéből.
NÉPI ÉKSZEREK ÉS GYÖNGYÖK
Az Ágasház kicsi szobájában 2005. májusában nyitottuk meg Fehér Anna Népi ékszerek és gyöngyök című kiállítását. Itt láthatóak a Dunántúli és Kalotaszegi népviselet részeként viselt gyöngyök, gallérok, gyönggyel hímzett ruhadarabok, melyek egyrészt Anna munkái, másrészt gyűjteményének darabjai. A falon mennyezetig rakott polcokon gyöngyök és gyöngyök sorakoznak. Színük, formájuk elképzelhetetlenül változatos. A szoba hátsó falánál álló szekrényben pedig láthatják a „Világ gyöngyeit” Afrikától Kínáig, mert a gyöngy az egyetemes emberi kultúra része. Fehér Anna a népművészet ifjú mestere, aki 1999-ben Király Zsiga díjat kapott a népművészet ápolásáért végzett munkájáért, jelenleg a Magyar Gyöngy Egyesület elnöke.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
TOJÁSKIÁLLÍTÁS
A régi pitvaros konyhába belépve Monoriné Rohlik Erzsébet csodálatos hímes tojásait pillantjuk meg. Ez a Tojáskiállítás 2002 óta látható. Zsóka néni hagyományos viaszrátétes technikával dolgozott és Magyarország szinte minden néprajzi területének mintavilágát ráírta tojásaira. Gyűjtötte az eredeti tojásokat, de nem volt ritka, hogy egy terület hagyományos, hímzésben megjelenő mintavilágát ültette rá a tojásokra. Írta, batikolta, metszette a tojásokat és az ő nevéhez fűződik az azsúrozás, ami a tojás héjának teljes átmetszését jelenti. Gazdag, Ukrajnában gyűjtött Hucul tojásgyűjteményét is megtekinthetik a látogatók. 1990-ban adta ki A varázserejű hímes tojás című könyvét, ami máig az egyik legjobb szakkönyv a tojásdíszítésről. Közel 20 tojásdíszítő technikát mutat be könyvében, szeretettel adva át tudását és tapasztalatait az érdeklődőknek.
ÁSVÁNYGYŰJTEMÉNY
Az épület utca felöli szobájában tekinthető meg az Ásványgyűjtemény. A gyűjteményt az Egressy Gábor Szabadidőközpont által működtetett szakkör kis csoportja hozta létre sok év alatt, Horváth Lajos bácsi vezetésével. A csoport vezetője már nyugdíjas, de ma is ő tisztítja, gondozza az ásványokat, nagy szeretettel. Lajos bácsi nem pedagógus, de a keze között felnőtt fiatalok, gyerekek nem kevesebbet kaptak tőle, mint meglátni a természet csodáit.
SZALMAKIÁLLÍTÁS
A tárlók fölött, a falon láthatók Lázár István szalmadíszei. Pista bácsi itt született és nevelkedett Ócsán. Gyermekkorában, mint minden falusi gyerek abban az időben, kint volt az aratásokon. Az aratás végeztével már kicsi korában megtanulta elkészíteni az „esőcsigát”, a hálaadás jelképét. Egészen nyugdíjas koráig kellett arra várnia, hogy a szívéhez oly közel álló szalmát újra a kezébe vegye. Mindent belsőből tanult, minden ismert fonástechnikát használt, életre kelt a szalma, amit haláláig le sem tett a kezéből.
NÉPI ÉKSZEREK ÉS GYÖNGYÖK
Az Ágasház kicsi szobájában 2005. májusában nyitottuk meg Fehér Anna Népi ékszerek és gyöngyök című kiállítását. Itt láthatóak a Dunántúli és Kalotaszegi népviselet részeként viselt gyöngyök, gallérok, gyönggyel hímzett ruhadarabok, melyek egyrészt Anna munkái, másrészt gyűjteményének darabjai. A falon mennyezetig rakott polcokon gyöngyök és gyöngyök sorakoznak. Színük, formájuk elképzelhetetlenül változatos. A szoba hátsó falánál álló szekrényben pedig láthatják a „Világ gyöngyeit” Afrikától Kínáig, mert a gyöngy az egyetemes emberi kultúra része. Fehér Anna a népművészet ifjú mestere, aki 1999-ben Király Zsiga díjat kapott a népművészet ápolásáért végzett munkájáért, jelenleg a Magyar Gyöngy Egyesület elnöke.