Nyírgelse látnivalói
Görög katolikus templom
A török háborúk végére elnéptelenedő településre 1705-ben érkezett nagyobb létszámú görögkatolikus népesség. Az 1747-es egyházmegyei összeírás szerint szalmával fedett, omladozó, régi kőtemplom állt itt.
A négy évvel későbbi egyházlátogatás jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a templomot a kálvinistáktól vették át, két évvel korábban a hívek felújították, zsindellyel fedték. Az 1780-ban végzett esperesi látogatás az ikonosztáziont is említi, az oltárt téglából emelték 1775-ben, de áttették rá a korábbi oltár lapját, amelyet valamikor egy püspök szentelt fel. Az összeíró azt is feljegyezte, hogy a Zsoltároskönyvben található bejegyzésből arra következtet, hogy a címünnep eredetileg az Istenszülő öltönyének elhelyezése ( július 2-a) volt.
A templom tornya a hajó nyugati végén emelkedett, benne két harang függött. Antimenzionja 1719-ből származott, Bizánczy püspök áldotta meg. A templomot a 19. században többször megújították, fatornyát 1835-ben újjáépítették. 1869-ben, Pankovics István munkácsi püspök kánoni látogatásakor aprólékosan vázolták a templom állapotát, felszereltségét. Gyenge fatornyában három harang függött.
Az ikonosztáziont – mely a megszokott háromajtós megoldás helyett csak két ajtóval volt ellátva – „rongyos képek” díszítették, a jobb oldali főkép az Istenszülő oltalmát ábrázolta. A 20. század elejére a templom állapota leromlott, s már kicsinek is bizonyult, 1922-ben gyűjtést kezdeményeztek egy új építésére. A régi helyén 1927-re lett kész az eklektikus stílusú, homlokzati tornyos templom, melyet Ruttkay Gyula kanonok szentelt fel. A főoltárt újjáépíttették, és két mellékoltárt készíttettek a hívek 1943-ban. Teljes ikonosztázionja és falképei a század végére készültek el (1997–99), ezek Mihai Pascariu munkái. A fafaragást erdélyi mesterek készítették.
A szomszédos Nyírmihálydiban az 1920-as években fogalmazódott meg egy önálló kápolna, majd templom építésének az ötlete. Tervük csak később valósulhatott meg, az új templomot 1943. október 24-én szentelte föl Dudás Miklós megyéspüspök. Ikonosztázionját és falképeit szintén Mihai Pascariu készítette.
A négy évvel későbbi egyházlátogatás jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a templomot a kálvinistáktól vették át, két évvel korábban a hívek felújították, zsindellyel fedték. Az 1780-ban végzett esperesi látogatás az ikonosztáziont is említi, az oltárt téglából emelték 1775-ben, de áttették rá a korábbi oltár lapját, amelyet valamikor egy püspök szentelt fel. Az összeíró azt is feljegyezte, hogy a Zsoltároskönyvben található bejegyzésből arra következtet, hogy a címünnep eredetileg az Istenszülő öltönyének elhelyezése ( július 2-a) volt.
A templom tornya a hajó nyugati végén emelkedett, benne két harang függött. Antimenzionja 1719-ből származott, Bizánczy püspök áldotta meg. A templomot a 19. században többször megújították, fatornyát 1835-ben újjáépítették. 1869-ben, Pankovics István munkácsi püspök kánoni látogatásakor aprólékosan vázolták a templom állapotát, felszereltségét. Gyenge fatornyában három harang függött.
Az ikonosztáziont – mely a megszokott háromajtós megoldás helyett csak két ajtóval volt ellátva – „rongyos képek” díszítették, a jobb oldali főkép az Istenszülő oltalmát ábrázolta. A 20. század elejére a templom állapota leromlott, s már kicsinek is bizonyult, 1922-ben gyűjtést kezdeményeztek egy új építésére. A régi helyén 1927-re lett kész az eklektikus stílusú, homlokzati tornyos templom, melyet Ruttkay Gyula kanonok szentelt fel. A főoltárt újjáépíttették, és két mellékoltárt készíttettek a hívek 1943-ban. Teljes ikonosztázionja és falképei a század végére készültek el (1997–99), ezek Mihai Pascariu munkái. A fafaragást erdélyi mesterek készítették.
A szomszédos Nyírmihálydiban az 1920-as években fogalmazódott meg egy önálló kápolna, majd templom építésének az ötlete. Tervük csak később valósulhatott meg, az új templomot 1943. október 24-én szentelte föl Dudás Miklós megyéspüspök. Ikonosztázionját és falképeit szintén Mihai Pascariu készítette.
További keresési lehetőségek