Sóstói Múzeumfalu

Magyarország második legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma, a megye öt különböző tájegységének népi építészetét mutatja be. Kedvünkre barangolhatunk a Felső-Tisza vidékének jellegzetes épületei között, részt vehetünk a sóstógyógyfürdői skanzen változatos programjaiban.
A skanzen látogatása

A skanzen 1979-ben nyílt meg öt parasztportával, azóta folyamatosan fejlődik, mára az ország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeumává vált.

Az öt bemutatott tájegységen kívül a skanzen központi részén egy teljes, orsós kialakítású faluközpontot építettek fel, melynek főterén áll a templom a harangtoronnyal, körülötte pedig egy iskola, egy szatócsbolt, a paplak, a tűzoltószertár, a kocsma, a szárazmalom és különböző műhelyek sorakoznak. Személyes kedvencünk az iskola épülete, egyik osztálytermében érdekes kis iskolatörténeti kiállítással.

Az öt tájegység a Nyírség, a Bereg, a Rétköz, Szatmár és a nyíri Mezőség. A legkülönfélébb épületeket láthatunk a kisnemesi portától a nagyon egyszerű szegényparaszti házig, de vannak itt cigánykunyhók is, és még egy klasszikus tirpák portát is felfedezhetünk, nem beszélve a fejfákkal "benépesített" temetőről és a temetőcsősz házáról.
A skanzen programjai, rendezvényei

Hagyományosan minden évben sok látogatót vonz a május elsejei májusfaállítás és majális, a pünkösdi királyválasztás és a Szent István-napi kenyérünnep. Nagy népszerűségnek örvendenek a különböző őszi paraszti munkákat (aszalást, lekvárfőzést, paprikafűzést, káposztasavanyítást, dohányfűzést- és simítást, paszulycséplést, mustkészítést stb.) felelevenítő bemutatók. A szerdánkénti népi gasztronómiai bemutatók (ahol az elkészült tájjellegű ételeket meg is lehet kóstolni) sokaknak rendszeres programot jelentenek.

A gyerekek számára szervezett nyári hagyományőrző táborok, a múzeumfalu szabadtéri színpadán alkalmanként megrendezett folklórfesztiválok is igen népszerűek.