A Kállay Gyűjtemény 1993. március 10-én nyitotta meg kapuit Nyíregyházán, a Széchenyi utca 1. szám alatt, a Nyírvíz Palota második emeleti lakásában. A gyűjteményt dr. Kállay Kristóf (1916-2006), dr. Kállay Miklós (1887-1967) magyar királyi miniszterelnök elsőszülött fia, a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagykövete alapította, római emigrációban létrejött magángyűjteményéből, amelyet 1989-90-ben szülővárosának adományozott. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.
A Kállay Gyűjtemény algyűjteményei közül kiemelkedő helyet foglal el a rendjelgyűjtemény, melyben 38 féle rend, valamint kitüntetés insigniái találhatóak meg, amelyek 13 európai, illetve 4 közép- és dél-amerikai országból származnak, 12 magyar eredetű, valamint a Habsburg-birodalmi korszakból való. Döntően az adott kitüntetés első vagy második fokozatai, aranyból és ezüstből, vagy aranyozott ezüstből valók, illetve brillantírozott ezüstök. Közülük nem egy darab hazai közgyűjteményekben máshol nem lelhető fel. Ezek közé tartozik az 1764-ben alapított Magyar Királyi Szent István Rend nagykeresztje a csillaggal, az 1429-ben alapított Aranygyapjas Rend XIX. századvégi rendjel típusa, az 1918-ig fennállt Brünni „Maria Schul” Nemesi Kisasszonyintézet díszjele, a Máltai Lovagrend Érdemrendjének nagykeresztje a csillaggal, az 1941-1944 között létezett Horvát Zvonimir Király Koronája Rend nagykeresztje a csillaggal, valamint a közép- és dél-amerikai rendjelek. Ezek mellett a gyűjtemény őrzi dr. Kállay Miklós miniszterelnöknek és fiának, dr. Kállay Kristófnak a kitüntetéseit, rendjeleit is.
Az iparművészeti kollekció gazdag és széles skálájú. Kiemelkedik közülük egy millenniumi díszmagyar szablya az 1890-es évekből, mely egy bécsi munka II. Rákóczi György erdélyi fejedelem szablyája után, smaragd és rubin kövekkel díszítve. A viseletek közül érdemes megemlíteni Sir Frederic Duncan (1859-1929) bécsi angol követ diplomataruháit, valamint az ő fia, Sir Oliver Duncan (1892-1965) elegáns báli öltözetét, illetve Sebastiano Baggio (1913-1993) kardinális papi öltözeteit az 1970-80-as évekből, Barcs György (1906-1992) máltai lovag kukulláját, és a szerencsével határos módon megmaradt Kállay díszmagyar mentéket. Az iparművészeti kollekciót gazdagítja a Dietrich-hagyaték is. A Kállay családdal leányágon rokon Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró özvegye, Johanna Dietrich (1929-2017) a Kállay család tagjaival együtt 1993-tól folyamatosan gyarapította a Kállay Gyűjteményt családi fotókkal, férje személyes tárgyaival, kéziratokkal és folyóiratokkal. Nagyapja, Oscar Dietrich (1853-1940) bécsi arany- és ezüstműves még meglévő hagyatékából az ötvös festményével együtt vitrinnyi szép ezüst tárgyat adományozott a Kállay Gyűjteménynek.
A Kállay Gyűjtemény szerves részét képezi a tizenhatezer kötetet tartalmazó könyvtár, amelyet báró altorjai Apor Gábor (1889-1969), őrgróf Pallavicini Hubert (1921-1998), dr. Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök, dr. Kállay Kristóf (1916-2006), Kállay András (1919-1995) és Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró magánykönyvtárai alapoztak meg.
A Kállay Gyűjtemény az eltelt évek alatt az adományozók körének bővülésével, a folyamatosan újabb és újabb adományokkal, több algyűjteménnyel rendelkező múzeumi egységgé fejlődött, 2007. november 9-én pedig muzeális intézménnyé vált. 2020. július 21. óta megújult és látványos kiállításokkal várja a múzeumbarátokat és érdeklődőket a Bessenyei tér 15. szám alatt lévő Kállay-házban – ott, ahol az utolsó magyar királyi miniszterelnök, dr. Kállay Miklós elsőszülött fia, dr. Kállay Kristóf gyűjteményalapító született.
A Kállay Gyűjtemény nemcsak egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének, illetve Magyarország történetének egy szeletét is. A gyűjtemény 1993. évi alapítása óta az adományozók körének bővülésével, a folyamatosan érkező újabb adományokkal egy több algyűjteménnyel rendelkező múzeumi egységgé fejlődött, és 2007 őszén közérdekű muzeális gyűjteménnyé vált. Nyíregyházán, a 2010-es években kezdődött meg a Kulturális Negyed kialakítása, amely a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolától a Vasvári Pál Gimnáziumig tart és az említett területek mellett magába foglalja a Móricz Zsigmond Színházat, a Szindbádot, a Kállay-házat, a Jósa András Múzeumot, valamint a Rózsakert Szabadtéri Színpadot. A Nyírvíz-palota második emeltén megalapított Kállay Gyűjtemény anyagainak a Kállay-házba történő átszállítására 2020 tavaszán került sor, míg az intézmény ünnepélyes megnyitója 2020. július 21-én zajlott, így a ház azóta a Kállay Gyűjtemény állandó kiállításának és egy látványos várostörténeti tárlatnak ad otthont.
A korábban csupán 147 m2 alapterületen működő Kállay Gyűjtemény számára immár 1200 m2 áll rendelkezésre, ahol az intézmény minden erejével igyekszik élményt nyújtani a látogatók számára. A kulturális örökség pedig úgy válik élménnyé, ha az értékeket és ismereteket magas színvonalon, közérthetően, látványos, játékos, illetve interaktív formában közvetítjük a látogatók felé.
2022-ben az intézmény közel 30 éves története alatt első alkalommal nyert országos szintű elismerést: a Kállay Gyűjtemény az Év Múzeuma pályázat különdíját nyerte kismúzeumok kategóriában.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A Kállay Gyűjtemény 1993. március 10-én nyitotta meg kapuit Nyíregyházán, a Széchenyi utca 1. szám alatt, a Nyírvíz Palota második emeleti lakásában. A gyűjteményt dr. Kállay Kristóf (1916-2006), dr. Kállay Miklós (1887-1967) magyar királyi miniszterelnök elsőszülött fia, a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki nagykövete alapította, római emigrációban létrejött magángyűjteményéből, amelyet 1989-90-ben szülővárosának adományozott. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.
A Kállay Gyűjtemény algyűjteményei közül kiemelkedő helyet foglal el a rendjelgyűjtemény, melyben 38 féle rend, valamint kitüntetés insigniái találhatóak meg, amelyek 13 európai, illetve 4 közép- és dél-amerikai országból származnak, 12 magyar eredetű, valamint a Habsburg-birodalmi korszakból való. Döntően az adott kitüntetés első vagy második fokozatai, aranyból és ezüstből, vagy aranyozott ezüstből valók, illetve brillantírozott ezüstök. Közülük nem egy darab hazai közgyűjteményekben máshol nem lelhető fel. Ezek közé tartozik az 1764-ben alapított Magyar Királyi Szent István Rend nagykeresztje a csillaggal, az 1429-ben alapított Aranygyapjas Rend XIX. századvégi rendjel típusa, az 1918-ig fennállt Brünni „Maria Schul” Nemesi Kisasszonyintézet díszjele, a Máltai Lovagrend Érdemrendjének nagykeresztje a csillaggal, az 1941-1944 között létezett Horvát Zvonimir Király Koronája Rend nagykeresztje a csillaggal, valamint a közép- és dél-amerikai rendjelek. Ezek mellett a gyűjtemény őrzi dr. Kállay Miklós miniszterelnöknek és fiának, dr. Kállay Kristófnak a kitüntetéseit, rendjeleit is.
Az iparművészeti kollekció gazdag és széles skálájú. Kiemelkedik közülük egy millenniumi díszmagyar szablya az 1890-es évekből, mely egy bécsi munka II. Rákóczi György erdélyi fejedelem szablyája után, smaragd és rubin kövekkel díszítve. A viseletek közül érdemes megemlíteni Sir Frederic Duncan (1859-1929) bécsi angol követ diplomataruháit, valamint az ő fia, Sir Oliver Duncan (1892-1965) elegáns báli öltözetét, illetve Sebastiano Baggio (1913-1993) kardinális papi öltözeteit az 1970-80-as évekből, Barcs György (1906-1992) máltai lovag kukulláját, és a szerencsével határos módon megmaradt Kállay díszmagyar mentéket. Az iparművészeti kollekciót gazdagítja a Dietrich-hagyaték is. A Kállay családdal leányágon rokon Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró özvegye, Johanna Dietrich (1929-2017) a Kállay család tagjaival együtt 1993-tól folyamatosan gyarapította a Kállay Gyűjteményt családi fotókkal, férje személyes tárgyaival, kéziratokkal és folyóiratokkal. Nagyapja, Oscar Dietrich (1853-1940) bécsi arany- és ezüstműves még meglévő hagyatékából az ötvös festményével együtt vitrinnyi szép ezüst tárgyat adományozott a Kállay Gyűjteménynek.
A Kállay Gyűjtemény szerves részét képezi a tizenhatezer kötetet tartalmazó könyvtár, amelyet báró altorjai Apor Gábor (1889-1969), őrgróf Pallavicini Hubert (1921-1998), dr. Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök, dr. Kállay Kristóf (1916-2006), Kállay András (1919-1995) és Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró magánykönyvtárai alapoztak meg.
A Kállay Gyűjtemény az eltelt évek alatt az adományozók körének bővülésével, a folyamatosan újabb és újabb adományokkal, több algyűjteménnyel rendelkező múzeumi egységgé fejlődött, 2007. november 9-én pedig muzeális intézménnyé vált. 2020. július 21. óta megújult és látványos kiállításokkal várja a múzeumbarátokat és érdeklődőket a Bessenyei tér 15. szám alatt lévő Kállay-házban – ott, ahol az utolsó magyar királyi miniszterelnök, dr. Kállay Miklós elsőszülött fia, dr. Kállay Kristóf gyűjteményalapító született.
A Kállay Gyűjtemény nemcsak egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének, illetve Magyarország történetének egy szeletét is. A gyűjtemény 1993. évi alapítása óta az adományozók körének bővülésével, a folyamatosan érkező újabb adományokkal egy több algyűjteménnyel rendelkező múzeumi egységgé fejlődött, és 2007 őszén közérdekű muzeális gyűjteménnyé vált. Nyíregyházán, a 2010-es években kezdődött meg a Kulturális Negyed kialakítása, amely a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolától a Vasvári Pál Gimnáziumig tart és az említett területek mellett magába foglalja a Móricz Zsigmond Színházat, a Szindbádot, a Kállay-házat, a Jósa András Múzeumot, valamint a Rózsakert Szabadtéri Színpadot. A Nyírvíz-palota második emeltén megalapított Kállay Gyűjtemény anyagainak a Kállay-házba történő átszállítására 2020 tavaszán került sor, míg az intézmény ünnepélyes megnyitója 2020. július 21-én zajlott, így a ház azóta a Kállay Gyűjtemény állandó kiállításának és egy látványos várostörténeti tárlatnak ad otthont.
A korábban csupán 147 m2 alapterületen működő Kállay Gyűjtemény számára immár 1200 m2 áll rendelkezésre, ahol az intézmény minden erejével igyekszik élményt nyújtani a látogatók számára. A kulturális örökség pedig úgy válik élménnyé, ha az értékeket és ismereteket magas színvonalon, közérthetően, látványos, játékos, illetve interaktív formában közvetítjük a látogatók felé.
2022-ben az intézmény közel 30 éves története alatt első alkalommal nyert országos szintű elismerést: a Kállay Gyűjtemény az Év Múzeuma pályázat különdíját nyerte kismúzeumok kategóriában.