Pusztamarót térsége hazánk és a Gerecse táj egyik kiemelkedő emlékhelye, történelmünk egyik legtragikusabb eseményének helyszíne, ahol a mohácsi csatavesztés után a legnagyobb ellenállásra került sor az országot pusztító törökökkel szemben.
A Gerecse lábánál a XIII. században feltűnő Marót falu eredetileg a Tardos nemzetségbeli Maróti nemeseké, a XIV. századba a Bajóti családé volt, majd királyi tulajdonba került, végül Zsigmond király 1388-ban az esztergomi érseknek adományozta, s az ő birtokukban maradt a XX. századig. Az érsekek a XIV. század végén vadászkastélyt építettek a falu közelében és halastavakat létesítettek a völgyben.
A mohácsi csatavesztés (1526. augusztus 29.), majd Buda vára elfoglalása (szeptember 12.) után Szulejmán szultán rabló csapatai végig pusztították a Dunántúl északi részét egészen Győrig.
A természet által is jól védett Marót falu térségében nagyszámú menekült - köztük a mohácsi csatából visszatért katonák - Tolna, Fejér, Esztergom és Komárom megyékből származó lakosság sáncolta el magát. A szekérvárral is megerősített település három napon át vitézül védekezett a törökökkel szemben (akiknek egyik vezére is elesett az itteni csatározásban). Végül Budáról hozott ágyúkkal törték meg ellenállásukat (1526. szeptember 15.), és a végsőkig védekezők között kegyetlen vérengzést vittek végbe. Egykorú leírások szerint mintegy 25 000 ember lelte halálát, illetve került rabszíjra.
Följegyezték Dobozi Mihály (Fejér megyei kisnemes) esetét, aki lovára kapva feleségét (Farmosi Ilonát) próbált elmenekülni az őt üldöző török csapat elől. Amikor a kettős teher alatt kifáradt ló roskadozni kezdett, neje könyörgött, hogy ölje meg őt, nehogy török kézre kerüljön, maga pedig meneküljön. Mikor az üldözők már majdnem utolérték őt, a nő hirtelen leugrott a lóról, de férje nem akarva elhagyni őt, inkább keresztül döfte kardjával, maga pedig hősiesen harcolva esett el.
A kegyetlen csata helyszínét napjainkig "emberölő völgynek" nevezi a nép.
Az egykori falu helyén kialakult Pusztamarót település az 1970-es években néptelenedett el - emlékét a szomszéd temető őrzi.
Megközelítés: A Bajna-Bajót közútról stabilizált, de nem túl jó minőségű köves úton érhető el. Gyalogosan Lábatlanról a piros jelzésen, vagy az országos kéktúra útvonalán Bajót vagy Tardos irányából egyaránt megközelíthető.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Szóljon hozzá, mondja el
véleményét!
További látnivalók a közelben (0)
Szállások a közelben (0)
Szerkesztőségi ajánlat (11)
Szarvasi Arborétum (Pepi-kert)
Magyarország legnagyobb arborétuma, a Szarvasi Arborétum Szarvas határában, a Holt-Körös partján terül el 82 hektáron.Gróf Bolza Pál a Körösök szabályozása után, az 1880-as évek végén kezdte meg azt a
Falumalom / Molnárház
Valaha 13 vizimalom volt Kapolcson.a bővizű - a Nagyvázsonyban eredő és Sztigligeten a Balatonba folyó - Eger-patakon. Itt működik a Művészetek Völgye fesztivál alapítója, a Kapolcsi Kulturális és Ter
Kapolcsi Kovácsműhely Múzeum
A Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet 1995-ben újította fel a portán lévő épületeket, a kapolcsi lakosok és egyéb támogatók segítségével.A részlegesen működő kis kovácsműhely mellett eredet
Egri Bazilika
Megújult külsővel és vezetett túrákkal várja a látogatókat a felújított egri Bazilika.A főszékesegyház az Egri Főegyházmegye érseki főtemploma, Magyarország második legnagyobb székesegyháza, ami 1831-
Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Tengerészeti- és Néprajzi Kiállítóterem
KenderesKenderes, az Alföld szívében fekvő kisváros nemcsak csendes nyugalmával, hanem gazdag történelmi és kulturális örökségével is vonzza a látogatókat. A település neve összefonódott Horthy Miklós
Bocskai István Múzeum
A Bocskai István Múzeum kiállításaiA Bocskai István Múzeum Hajdúszoboszló hangulatos központjában várja látogatóit. Az intézmény jelenleg öt, egymás szomszédságában lévő épületben üzemel, így valóságo
A Gerecse lábánál a XIII. században feltűnő Marót falu eredetileg a Tardos nemzetségbeli Maróti nemeseké, a XIV. századba a Bajóti családé volt, majd királyi tulajdonba került, végül Zsigmond király 1388-ban az esztergomi érseknek adományozta, s az ő birtokukban maradt a XX. századig. Az érsekek a XIV. század végén vadászkastélyt építettek a falu közelében és halastavakat létesítettek a völgyben.
A mohácsi csatavesztés (1526. augusztus 29.), majd Buda vára elfoglalása (szeptember 12.) után Szulejmán szultán rabló csapatai végig pusztították a Dunántúl északi részét egészen Győrig.
A természet által is jól védett Marót falu térségében nagyszámú menekült - köztük a mohácsi csatából visszatért katonák - Tolna, Fejér, Esztergom és Komárom megyékből származó lakosság sáncolta el magát. A szekérvárral is megerősített település három napon át vitézül védekezett a törökökkel szemben (akiknek egyik vezére is elesett az itteni csatározásban). Végül Budáról hozott ágyúkkal törték meg ellenállásukat (1526. szeptember 15.), és a végsőkig védekezők között kegyetlen vérengzést vittek végbe. Egykorú leírások szerint mintegy 25 000 ember lelte halálát, illetve került rabszíjra.
Följegyezték Dobozi Mihály (Fejér megyei kisnemes) esetét, aki lovára kapva feleségét (Farmosi Ilonát) próbált elmenekülni az őt üldöző török csapat elől. Amikor a kettős teher alatt kifáradt ló roskadozni kezdett, neje könyörgött, hogy ölje meg őt, nehogy török kézre kerüljön, maga pedig meneküljön. Mikor az üldözők már majdnem utolérték őt, a nő hirtelen leugrott a lóról, de férje nem akarva elhagyni őt, inkább keresztül döfte kardjával, maga pedig hősiesen harcolva esett el.
A kegyetlen csata helyszínét napjainkig "emberölő völgynek" nevezi a nép.
Az egykori falu helyén kialakult Pusztamarót település az 1970-es években néptelenedett el - emlékét a szomszéd temető őrzi.
Megközelítés: A Bajna-Bajót közútról stabilizált, de nem túl jó minőségű köves úton érhető el. Gyalogosan Lábatlanról a piros jelzésen, vagy az országos kéktúra útvonalán Bajót vagy Tardos irányából egyaránt megközelíthető.