Református templom

A hajdani Árpád-kori templom 1928-ban sajnos lebontásra került, ekkor épült a jelenleg is álló templom, melynek oldalbejáratánál egy falszakasz, szépen faragott gótikus nyílással idézi az elbontott Árpád-kori templom szépségét. A művészettörténeti ritkaságnak számító festett, fakazettás mennyezete Egerben, a Vármúzeum Gótikus Palotájában tekinthető meg. A mennyezetképek legjellegzetesebb darabjainak másolatai Noszvajon is megtekinthetők a református templomban.

A templom története:
A falu első templomának megmaradt faragott kövei a bizonyítékai annak, hogy a XIII. sz. első felében már állt egy kisebb méretű, egyhajós, román stílusú, feltehetően torony nélküli építmény. Erre utal az is, hogy a templom körüli régebbi temetőben a bontási munkák során IV. Béla király idejéből (1235-1275) származó pénzérméket találtak.

A falu lakosságának növekedése szükségessé tette a templom folyamatos bővítését, a XIV. sz-ban gótikus szentélyt alakítottak ki és kis tornyot is emeltek a templom nyugati végén. A XV. században ismét bővítették a templomot egy 10*11 m-es résszel.

A reformáció kálvini irányzata Noszvajon is hamar gyökeret vert. Írásos dokumentumok szerint már 1564-ben a kálvini vallásnak hódoltak. A török pusztítás nyomait Figedy János birtokos és a falu közös adakozásával 1564-ben kijavították. Az 1600-as évek második felében új festett rozettás mennyezettel látták el, mely 40 kazettából állott. 1700-ban majd 1734-ben felújították ezeket a kazettákat, 1734-ben a miskolci Asztalos Imre volt a felújító. A mennyezet kazettáin a virágmotívumok mellett, bibliai és egyháztörténeti szimbólumok is szerepelnek (pelikán, griff madár, hattyú, tudás fája, a jó és a rossz viadala).

A restaurálás költségeit a falu jótevője, támogatója, Bossányi Krisztina viselte, ezt mutatja az egyik fakazettán szereplő mondat: „E ház istennek hajléka, melynek hűséges dajkája Bossányi Krisztina”. Ő volt, aki harangot öntetett a templomnak 1741-ben.

1928-ban a templomot lebontották és helyette egy teljesen újat építettek. Az oldalbejárat előterében a régi templom falszakasza megmaradt, melyben szépen faragott gótikus nyílás található. Az elbontott templom festett fakazettáit a miskolci Herman Ottó múzeumba szállították, majd 1962-ben Egerbe kerültek, ahol restaurálták őket, jelenleg a Dobó István Vármúzeumban tekinthetők meg.
Ezek a fakazetták a történelmi Magyarország egyik legkorábbi ilyen jellegű emlékei. 2001-ben Gelsei Sándor munkájának köszönhetően másolatok készültek az eredeti kazettákról, melyek a noszvaji református templomban lettek kiállítva.

Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az ismert templomi mennyezetek legtöbbjénél a növényi díszítés az uralkodó. Néhány táblájukon található csak figurális, ember- vagy állatalakot ábrázoló festés. A noszvaji mennyezet esetében szembetűnő, hogy a változatos mintájú növénymotívumos táblák között szép számmal találunk figurális ábrázolásokat is. A protestáns vallásnak megfelelően sajátos jelképrendszerrel találkozhatunk, amely a középkor szimbolikájában gyökerezett. Elsősorban a Biblia nyelvén fogalmazta meg alkotójuk mondanivalóját, s ennek idézeteit ábrázolta jelképes formában. Így találkozhatunk többek között a megholt fiait saját vérével életre keltő pelikán, a gólyafiókákat kígyóval tápláló szülők, a jó és a gonosz tudás fája, forráshoz igyekvő szarvasok, éber ludak és szirének képével is.