De la Motte kastély

A de la Motte kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje de la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszitését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János. A falfestmények Kracker János Lukács és Zách János, Szikora György valamint Lieb Antal munkái.

A kastélyt nagykiterjedésű park ú.n. angol kert övezi. A kastély a község délnyugati peremén kőfallal bekerített 25 hold kiterjedésű parkban fekszik, homlokzatával a keleti utcafrontra támaszkodó, részben emeletes és XVI. Lajos stílusában (késő barokk) épült. Parkjában megtalálhatók a különböző fakülönlegességek és díszcserjék a tiszafától az oszlopostölgyig, a különleges akáctól a liliomfáig. Parkja a korai angolkertek közé tartozik, amelyet az épület mellett és tengelyesen a kastélyra komponálva alakítottak ki. 1774-1778 között, feltehetően Povolni János tervei szerint a Szepessy család építtette a kastélyt.

Az utcától kovácsoltvas kapu választja el, a kapu egyik oszlopán az Almásyak címerét tartó unikornis (egyszarvú paripa) áll. A főépület tengelyében háromablakos, díszes középrész látható, földszintjén szerény bejárati ajtóval, felette erkéllyel.
A bejárati ajtó mögött a sala terrena (hűsölő) húzódik, a lapos fiókos dongával fedett tér festése (farács, növények, ajtó stb.) lugasra emlékeztet, távolban feltűnik a versailles-i kastély perspektivikus architektúrája, emlékeztetve arra, hogy a megrendelő francia származású volt.
Az emeleti előtér mennyezetét freskó díszíti, amely Auróra diadalmenetét ábrázolja, Kracker János Lukács művész festette 1778-ban. Az oldalfalakat római istenségek szoborszerű karikatúrái, gúnyképei díszítik, Venus, Apolló, Diana, Mars, Euterpe, Merkur építészeti formákba kényszerített figurái láthatók. A művész franciametszeteket használt előképnek, ezek jellegzetessége volt a mitológiát kigúnyoló, racionalista felfogás.
Az előtérből a középső ajtón a díszterembe lépünk, amelynek mennyezetén a bor élvezetét mutató jelenetet látunk, középpontban látható maga Bacchus a sátrában, éppen italozás közben, körbe-körbe bakkecskével huzakodó, borosamforát felborító puttók, majd Noé lerészegedése és fekvő nőalakok szőlőfürttel. A secco technikájú festmény Szikora György egri festő munkája. A falakon festett fülkében XVI. Lajos-stílusú díszvázák virágfüzérekkel, csokrokkal: Zach József munkái.

A parkban lévő építmények közül legnevezetesebb a déli sarokban lévő télikert 1810-ből és a hozzá tartozó francia őrség egykori épülete, ahol a pálmák, díszcserjék, virágok díszlettek egykor. A félig tufába vájt építményt nagyméretű dongaboltozat fedi, a szabadon lévő homlokzata két kőpillérre támaszkodva teljesen üvegezett, így a napfényt korlátlanul biztosítja. A télikert fűtése kívülről történt és a belülről vaslappal fedett, süllyesztett csatornából áramlott a meleg levegő. A télikert mellett sziklába vájt kápolna volt.
Feltétlenül megemlítésre méltó még a több mint 52 méter mély és két méter széles ásott és faragott kővel kifalazott kút, amelyre két hatalmas kerékkel működő barokk kútházat építettek. A parkban a kovácsoltvas napóra, valamint a díszesen faragott, kőkerettel szegélyezett, tavirózsával és vízinövényekkel díszített tavacska tette még idillikusabbá, romantikussá az egyébként is vonzó környezetet.

1972-től Heves Megye Tanácsa átvette a kastélyt, helyreállította és a freskókat újból restauráltatta. Ma mint kastélymúzeum a látogatók rendelkezésére áll.
2016 tavaszán a kastély szárnyépületében 30 szobával megnyílt a Tündérkert Hotel, további 6 szobát pedig a kastély főépületében nyitottak meg a hotel vendégei előtt, akik a kastély urhölgyeinek és urainak érezhetik magukat, az ott töltött pihenés alatt. Ezeket a különleges szobák a kastély falain található istenekről készült festményekről kapták a nevüket.