Az 1811-ben épült, egykori lakóházában 1954-ben alakították ki a Berzsenyi Emlékmúzeumot. Tágas termeiben a költő személyes tárgyait és levelezésének dokumentumait vehetjük szemügyre. Megtalálhatók az ország különböző vidékeire a költőtársakhoz írott levelei, valamint költeményeinek kéziratai és nyomtatott változatai. Pipái, tollai és népi hangszerei a vidéki nemes életére emlékeztetnek. Széchenyi István szobra a költő és a nagy államférfi közötti szoros kapcsolatra utal. A ház előtti virágok között a költő mellszobra fogadja a látogatót. A kertben még ma is áll a Berzsenyi Dániel által 1814-ben ültetett szelídgesztenyefa.
Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte. A kiállítás anyaga a Somogy Megyei Múzeum és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből származik.
A temetőben a költő sírja fölé 1860-ban állítottak obeliszket.
Diákcsoportoknak, e tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A legnagyobb magyar ódaköltő, "Dani uraság", ahogy a helybeliek emlegették, a faluban lakott 1804-től 1836-ig - haláláig.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Az egykori kúria ma műemlék, parkja védett. A jelenleg látható állandó kiállítást 1972-ben Sára Péter rendezte. A kiállítás anyaga a Somogy Megyei Múzeum és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből származik.
A temetőben a költő sírja fölé 1860-ban állítottak obeliszket.
Diákcsoportoknak, e tájjal ismerkedő kirándulóknak, az irodalomtudomány művelőinek, a klasszikus költészet szerelmeseinek kiemelt úti célja Nikla, a költő Berzsenyi Dániel faluja. A legnagyobb magyar ódaköltő, "Dani uraság", ahogy a helybeliek emlegették, a faluban lakott 1804-től 1836-ig - haláláig.