Református templom

Az 1700-as évek elején már állhatott mai helyén, a főutcától beljebb, védettebb településrészen. Bél Mátyás erről a templomról emlékezhetett meg a helység leírásakor. A szent épület festett berendezése 1745-ben készült, ugyanakkor, mint a közeli vörösberényi református templomé. Feltételezzük, hogy mennyezete is festett volt. A mennyezetet 1790-ben, a templom bővítésekor boltozták le.

1783. május 10-én a „vámosi nemes helységnek hites elöljárói" bizonyságlevélbe foglalták, hogy templomuk „soha meg nem nagyobbíttatott, hanem most is azon fundamentumon áll, melyre legelsőben építtetett, azóta pedig magunk is megszaporodván, nem hogy a Veszprémből istentisztelet végett ide jövő helv. conf. levők velünk együtt könnyen elférnének, hanem még a munka időn megesni szokott halotti prédikáció alkalmával is, mikor városi uraimék közül senki hozzánk nem jön, magunk is úgy megtöltjük, hogy még a templom közepén levő ürességet is elfoglaljuk. Mikor veszprémi uraimék vasárnapokon kijönnek, sok lelkek a templomon kívül maradni kénytelenek..."

A vámosi reformátusok 1790-ben ki is bővítették templomukat. Ekkor már felépült a veszprémi reformátusok új temploma, nem kényszerültek szomszédolásra.