Evangélikus templom

A templom eredetileg síkmennyezetes, oldalhomlokzatán kettős ablaksorral és U alaprajzú oldalkarzatokkal épült, de a 19. sz. közepén a klasszicizmus szellemében erősen átalakították: oldalkarzatait elbontották, ablakait átalakították, illetve befalazták, új homlokzatot építettek elé, a belső terét pedig falpillérekre épített nagyvonalú függőkupolával fedték.

A templombelső két padsora között juthatunk a szószékoltárhoz, amely az első építési periódushoz tartozik, késő barokk (felújítva 1891-ben). Fa balusztrádos (oszlopszerű elemekből álló korlát) oltárrekesztő veszi körül a menzát (oltárasztalt). A márvány erezetűre festett fa oltár retablót (oltártáblát) pódiumra állítva oldalt egy-egy fejezet nélküli pilaszter (falba épült, abból kiugró pillér), majd előreléptetve egy-egy aranyozott fejezetű és lábazatú korinthoszi oszlop, ezeken egyenes, golyvázatos (az oszlopok kiugrásait követő párkány) párkányzat határolja.

Az oltárkép 18. század végi, az utolsó vacsora ábrázolása, amely jelenleg az Evangélikus Országos Múzeum gondozásában restaurálás alatt van