Az arborétum közepén, a római katolikus templom mellett álló épület állami védelem alatt álló nyilvántartott műemléki érték. A volt ciszterci rendházat 1737-ben sziléziai ciszterci szerzetesek építették. Egyemeletes, alápincézett, szabályos négyszög alaprajzú, épület, középfolyosós elrendezéssel. Az emeleten az egyik oldalán szobasor adott lehetőséget szálláshely kialakítására.
Park közepén egykor szabadon álló téglány alaprajzú, kontyolt nyeregtetejű (a tetőzetben modern ablakok) egyemeletes épület, melynek észak- és délnyugati sarkához később jellegtelen földszintes parasztházakat építettek. A homlokzatokat vízszintesen a lábazat, a két szint közötti osztópárkány, valamint az egyszerű főpárkány tagolják. A nyugati fő-, illetve a keleti kerti homlokzat nagyrészt egyezik. Mindkettő középtengelyében kőkeretes bejárati kapu nyílik, előbbi fölött festett cisztercita címer látható. A főhomlokzat kapuja felett két, a kerti homlokzaté felett egy ablak nyílik. A kapuktól jobbra és balra egy tengelyben elhelyezve 1-1 földszinti és emeleti ablak. A sarkok armírozással díszítettek. Az oldalhomlokzatok egykor kéttengelyesek voltak, mára azonban a nyílások egy része elfalazásra került.
Kiemelkedő értéke a kastélynak az eredeti főbejárat fölött, a középhomlokzat fölött díszlő márványból vésett festett barokk címer. Egyes források szerint az egyetlen épségben lévő ciszterci címer a mai Magyarország területén. A barokkra jellemző kagylós pajzs mezőből két címerpajzs emelkedik ki, fölöttük középütt az apáti süveg, három kovácsolt vas betűvel: C (ciszterci), Z (zirci) és A (apátság). A baloldali címerpajzson a következő látható: Park közepén egykor szabadon álló téglány alaprajzú, kontyolt nyeregtetejű (a tetőzetben modern ablakok) egyemeletes épület, melynek észak- és délnyugati sarkához később jellegtelen földszintes parasztházakat építettek. A homlokzatokat vízszintesen a lábazat, a két szint közötti osztópárkány, valamint az egyszerű főpárkány tagolják. A nyugati fő-, illetve a keleti kerti homlokzat nagyrészt egyezik. Mindkettő középtengelyében kőkeretes bejárati kapu nyílik, előbbi fölött festett cisztercita címer látható. A főhomlokzat kapuja felett két, a kerti homlokzaté felett egy ablak nyílik. A kapuktól jobbra és balra egy tengelyben elhelyezve 1-1 földszinti és emeleti ablak. A sarkok armírozással díszítettek. Az oldalhomlokzatok egykor kéttengelyesek voltak, mára azonban a nyílások egy része elfalazásra került. 3 20 kék alapon stilizált kereszt két szárának összetalálkozásánál egy kicsi pajzs, melyben a Szilézia egyfejű kiterjesztett szárnyú sas madarat láthatjuk ( ez a kastélyépítő heinrichau-i apátság szerzeteseire utal). A kereszt körül négy betű található : M O R S (latinul halál), Morimand ciszterci apátságra utal. A morimond jelentése: szerzetesi jelszó – „meghalni a világnak, hogy szabadabban élhessünk Istennek.”
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Park közepén egykor szabadon álló téglány alaprajzú, kontyolt nyeregtetejű (a tetőzetben modern ablakok) egyemeletes épület, melynek észak- és délnyugati sarkához később jellegtelen földszintes parasztházakat építettek. A homlokzatokat vízszintesen a lábazat, a két szint közötti osztópárkány, valamint az egyszerű főpárkány tagolják. A nyugati fő-, illetve a keleti kerti homlokzat nagyrészt egyezik. Mindkettő középtengelyében kőkeretes bejárati kapu nyílik, előbbi fölött festett cisztercita címer látható. A főhomlokzat kapuja felett két, a kerti homlokzaté felett egy ablak nyílik. A kapuktól jobbra és balra egy tengelyben elhelyezve 1-1 földszinti és emeleti ablak. A sarkok armírozással díszítettek. Az oldalhomlokzatok egykor kéttengelyesek voltak, mára azonban a nyílások egy része elfalazásra került.
Kiemelkedő értéke a kastélynak az eredeti főbejárat fölött, a középhomlokzat fölött díszlő márványból vésett festett barokk címer. Egyes források szerint az egyetlen épségben lévő ciszterci címer a mai Magyarország területén. A barokkra jellemző kagylós pajzs mezőből két címerpajzs emelkedik ki, fölöttük középütt az apáti süveg, három kovácsolt vas betűvel: C (ciszterci), Z (zirci) és A (apátság). A baloldali címerpajzson a következő látható: Park közepén egykor szabadon álló téglány alaprajzú, kontyolt nyeregtetejű (a tetőzetben modern ablakok) egyemeletes épület, melynek észak- és délnyugati sarkához később jellegtelen földszintes parasztházakat építettek. A homlokzatokat vízszintesen a lábazat, a két szint közötti osztópárkány, valamint az egyszerű főpárkány tagolják. A nyugati fő-, illetve a keleti kerti homlokzat nagyrészt egyezik. Mindkettő középtengelyében kőkeretes bejárati kapu nyílik, előbbi fölött festett cisztercita címer látható. A főhomlokzat kapuja felett két, a kerti homlokzaté felett egy ablak nyílik. A kapuktól jobbra és balra egy tengelyben elhelyezve 1-1 földszinti és emeleti ablak. A sarkok armírozással díszítettek. Az oldalhomlokzatok egykor kéttengelyesek voltak, mára azonban a nyílások egy része elfalazásra került. 3 20 kék alapon stilizált kereszt két szárának összetalálkozásánál egy kicsi pajzs, melyben a Szilézia egyfejű kiterjesztett szárnyú sas madarat láthatjuk ( ez a kastélyépítő heinrichau-i apátság szerzeteseire utal). A kereszt körül négy betű található : M O R S (latinul halál), Morimand ciszterci apátságra utal. A morimond jelentése: szerzetesi jelszó – „meghalni a világnak, hogy szabadabban élhessünk Istennek.”