Molnár Gábor kilátó

Nagyvázsony festői környezete, látnivalói, rendezvényei remek kikapcsolódást ígérnek az ide látogatóknak. A települést körülvevő erdők túraútvonalai gyönyörű élményt nyújtanak a természet kedvelőinek.

A kilátó Nagyvázsony külterületén, Öcs, Padragkút közelében található a 410 m magas Lugos-tető hegyen. A kilátóról csodálatos panoráma nyílik a környékre. A VERGA Zrt. által megépített panorámateraszos kilátó 20 m magas. A beruházás keretében a kilátó mellett tájékoztató tábla, erdei bútor garnitúra, valamint padok kerültek elhelyezésre.

A kilátó névadója a 20. század egyik legnépszerűbb magyar vadász- és útleírásírója, akinek műveit számos nyelvre lefordították. Bár Óbudán született, nyarait anyai nagyszüleinél töltötte Ajka-Csingervölgyben, ezért ajkainak vallotta magát. Egy baleset következményeként Brazíliában mindkét szeme világát elveszítette és a tragédiának "köszönhetően" lett íróvá és ajándékozta meg az utókort remekbeszabott útleírásaival, amelyekkel Magyar László, Kittenberger Kálmán vagy Széchenyi Zsigmond méltó társává vált.

Molnár Gábor saját folytonosságát őrző író, természetkrónikás volt, akit a tartalmi gazdagodás vezetett a formai kísérletezés és megújulás útjára. Életéből 48 esztendőt vakon élt. Önvizsgáló és előretekintő emberré vált. Óriási élet- és ismeretanyaga olyan életmű kiépítéséhez vezetett, melyben a tudás a közösséget szolgálta. A regényírás periódusaiban alkonyattól reggelig talpon volt. „Látó” írógépén, vakon kemény munkát végzett éjjelente. Napközben érkeztek látó munkatársai, hogy az előző éjszakai „termést” letisztázzák. Művészi kérdésekben hajthatatlan volt. Kérlelhetetlenül megkövetelte munkatársaitól a maximumot, s ugyanezt tette íróként is. Hitte, hogy nemcsak az irodalom babérjaiért, hanem a névtelenül végzett aprómunkára is érdemes erőt, időt áldozni.
Országosan ismert íróvá az 1950-es évek közepétől vált. Az 1960-as és 1970-es években az ország egyik legolvasottabb írója volt.