Kinizsi-vár

Fedezze fel a Balaton-felvidék lankái között a híres négyszögletű lakótornyos Kinizsi-várat. Az erősség nevét a minden csatáját győztesen megvívó törökverő Kinizsi Pálról, Mátyás király legendás hadvezéréről kapta.

A Balaton-felvidék lankái között rejtőzik a középkorban épült Kinizsi-vár. Hunyadi Mátyás 1472-ben adományozta az erősséget Kinizsi Pálnak a hadjárataiban tanúsított vitézségéért. Mai szemmel meglehetősen furcsának tűnő területre, Nagyvázsony legalacsonyabban fekvő részére épült a jellegzetes négyszögletű lakótornyos vár. A hely kiválasztásában szerepet játszott, hogy fontos kereskedelmi útvonal ágazott itt el. A terület legfőbb előnye azonban az a bővizű forrás volt, mely a vizesárkot táplálta, illetve ivóvizet biztosított a várvédők számára ostrom idején is. A Kinizsi-vár egy része és a közeli Szent-Mihály kolostor romjai a mai napig fennmaradtak. A várban látogatható a börtön, az őrszoba, a lovagterem és a vár egykori úrnőjének szobája. Emellett a pálos kolostor és a kenyérmezei csata makettjei teszik megismerhetővé az épületet és történetét.

A Balaton-felvidék egyik legjellegzetesebb vára a nagyvázsonyi Kinizsi-vár, mely nevét a törökverő Kinizsi Pálról, Mátyás király legendás hadvezéréről kapta. A falu közepén álló – fél évezrednél is idősebb – vár leghíresebb gazdája a XV. sz. második felében az erődítményt külsőtornyos védőfalakkal, palotaszárnnyal és kápolnával egészítette ki. Nevéhez fűződik a falu határában található pálos-kolostor is, hiszen a derék barátokat a Fekete Sereg híres vezére telepítette Nagyvázsonyba. Ugyancsak Kinizsi építtette át, újíttatta fel a falu északi határán álló, Árpád-kori Szent István templomot.

1651-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A törökök 1663-ban felgyújtották a várat. A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.
Bár a vár építésének pontos ideje homályba vész, a vár és a lakótorony a XV. század elején épülhetett az akkori földbirtokos a Vezsenyi család megbízásából. Mai szemmel meglehetősen furcsának tűnő területre, Nagyvázsony legalacsonyabban fekvő részére épült, a hely kiválasztásában szerepet játszott, hogy a Budáról Olaszország, ill. a dalmát tengerpart felé vezető fontos kereskedelmi útvonal itt ágazott el egymástól. De a legfontosabb szempont a várárokban fakadó bővizű forrás, mely táplálta a vizesárkot, illetve ivóvizet biztosított a védőknek.

Kinizsi Pál nevét 1467-ben említik először Mátyás király egyik rendeletében, Máramaros vármegye ispánjaként. Apja a legenda szerint Bihar vármegyei molnár volt. A Kinizsiek szerb eredetűek. A család eredeti szerb neve Brankovics. Pál apja már harcolt Hunyadi János alatt a törökök ellen. Kinizsi Pál Magyar Balázs egyik alvezéreként tűnt fel 1468-ban a morvaországi hadjáratban. 1472-ben hűségéért megkapta a Budáról Itáliába vezető út mentén fekvő Vázsony várát, a hozzá tartozó birtokokkal. A Kinizsi-várat ezt követően palotával, barbakán-szerű kapuvédőművel egészítette ki. 1480 körül feleségül vette Magyar Balázs lányát, Benignát.

Kinizsi Báthory István erdélyi vajdával együtt, 1479. október 13-án, Kenyérmezőnél hatalmas győzelmet aratott a török sereg felett. 1481-ben Mátyás király a déli végek védelmével bízta meg, s 1482-ben Szendrőnél győzelmet is aratott az ellenséges hadsereg felett. Mátyás halála után Kinizsi Corvin János ellen fordult, s II. Ulászló király mellé állt. 1490-ben I. Miksa német-római császár elfoglalta Nagyvázsonyt, de azt a következő évben Kinizsi visszafoglalta. 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt az árulástól: az áruló katonákat, akik pénzért akarták az erődítményt átadni az ellenséges seregnek, iszonyú kínzások közepette végeztette ki. Betört Szerbiába és Bulgáriába is, majd végül Szendrő ostrománál életét vesztette.

A Nagyvázsonyban található vár kápolnájában látható az őt ábrázoló faragott szarkofág, a holttestét eredetileg ebben helyezték el az általa alapított pálos kolostorban. 1708-ban feldúlták sírját, eltávolították sodronyos páncélingét, sisakját és kétélű pallosát, amelyek később a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába kerültek. A Vár előtti téren álló, bronzból készült lovas szobra, Szabó Iván alkotása, a Kinizsi utca és a Vár utca sarkán pedig máig tábla őrzi emlékét. Sírköve a budai Vármúzeumban található, és Somlón is az ő emlékét őrzi az úgynevezett Kinizsi-szikla.

Maga a község Veszprém és Tapolca között, a Vázsonyi-séd mentén fekszik. Neve a Váson család nevéből ered, első ismert tagja a XIII. sz. elején a királyné udvarbírója volt. A Váson családtól II. Endre idején a Calcus-okhoz került a falu (lévén, Váson Salamon “elfelejtette” teljesíteni a királynak tett ígéretét: nem ment el egy keresztes háborúba. Nagyvázsonyt a később helyben “uralkodó” Calcus András vitéztől 100 márkáért az Igmándy-család vásárolja meg, tőlük aztán a Vesen családé lett (ők a Váson-ok leszármazottjai). A Mátyás idején (1462-ben) követként Rómába küldött Vezsenyi László örökös nélkül halt meg, így a vár és a község visszaszállt a koronára. Hunyadi Mátyás Kinizsi Pálnak ajándékozza Nagyvázsonyt, ami ekkor már mezőváros volt. A település a török korban elpusztult, majd német és magyar családokkal települt és éledt újjá a birtokos Zichy-családnak köszönhetően. A Zichyek 1945-ig éltek Vázsonyban, kastélyuk ma szálloda.

A község híres református lelkésze volt a költő Édes Gergely. Barátja, Csokonai Vitéz Mihály 1798-ban nála töltött több hónapot, melynek emlékét tábla őrzi. Egyes kutatások alapján Csokonai itt értesült arról, hogy szerelme, Lilla férjhez ment Komáromban. Az elkeseredett poéta a legenda szerint Édes Gergellyel történt borozgatás után a pincében “ott hagy csapot s papot” és Komáromba indult – a szólás is innen ered. Látványos a falu gazdagságáról tanúskodó 1825-ben épült Szabadtéri Néprajzi Múzeum, (“Schumacher-ház)”, amelynek udvarában többek között az utolsó vázsonyi rézműves mester eszközei láthatók. A messze környéken egyedülálló Postamúzeum és üzemelő Várcsárda szintén várja az arra járókat.

A második világháborút megelőzően élénk iparos és gazdaélet, kereskedelmi tevékenység jellemezte a községet. Bár a lakosságszám 1890 óta folyamatosan csökken, Nagyvázsony sokáig őrizte a térségben meglévő központ szerepét. A község részt vett az 1956-os forradalomban, a helyiek felvonulást tartottak, Budapestre szállítottak élelmiszer-adományokat. A tsz-esítés és a kisipar felszámolása megtörte a falu közösségi életét és fejlődését. Új lendületet jelentett az 1980-as években a vár feltárása, a vadászturizmus és a külföldön is híres lovasjátékok megszervezése. Ugyanebben az időben épült fel az új falurész, az új általános iskola és egészségközpont.

A falu a rendszerváltást követően Barnag, Mencshely, Pula és Vöröstó aprófalvak körjegyzőségi központja. Ipari park alakult, számos civil kezdeményezés éledt újra és próbált segíteni Nagyvázsony mikrotérségi rangjának megőrzésében.
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megújult a Kinizsi-vár. Az átalakítás a belső tereket, a tetőteret és az épület főhomlokzatát érinti. A Nyugati és az Északi Palota épületének, valamint a belső kaputorony falainak magasításával az egykori épületek földszinti terei rekonstruálásra kerültek, az emelet helyiségei építészeti részletekkel és térrekonstrukciós elemekkel idéződnek fel.

A fejlesztés során az épület történelméhez, korábbi funkciójához, lakóihoz kapcsolódó kiállítások jöttek létre, melyek biztosítják az élményszerű látogatás feltételeit. Egyedi attrakciót jelenthet Kinizsi Pál és a vár történetének a modern technika által történő megelevenítése, a magyar történelem egyes korszakainak látványos megismertetése.