Római katolikus templom

A nagyszentjánosi hívő embereknek évtizedeket kellett arra várni, hogy templomuk legyen. A háború előtt a nagy ünnepeken Gönyűre jártak misére. A háború után 1949-ben először a kastélyban kialakított tanteremben volt vasárnaponként mise a katolikusoknak. Az osztályterem falán a korra jellemző díszítések (Rákosi Mátyás és Sztálin képe) között a tábla előtt állt az ideiglenes oltár, amit Gábriel József készített. A két fehér zászlót Fajkusz Katalin és Fajkusz Margit horgolta.

1945-ben a gönyűi plébános Nagyszentjánoson is kapott telket a leendő templom részére, amit később visszavettek. Nem engedélyezték Nagy Sándor akkori plébánosnak, hogy egy kis házat vásároljon az egyházközség templom céljára. Az évek során a település lakossága növekedett, hetven százalékban katolikusok voltak, fájó hiányként élték meg, hogy nem volt templomuk.

Már 1988. április 29-én a közös községi végrehajtó bizottság ülésén kijelölték a kápolna építési helyét. Az akkor felvetett javaslatot, hogy a katolikusok és az evangélikusok közösen használják a templomot, elvetették, de később a közös használat biztosított lett a református és evangélikus híveknek is.

1989-ben az elvett telek helyett egy kisebb telket kapott az egyházközség. A tervező felmérése után derült ki, hogy kicsi a telek, templom építésére nem alkalmas. Dr. Pataki Kornél megyéspüspök először a templom terveit szerette volna látni, de megfelelő telek hiányában nem készülhettek a tervek sem.

Az újabb fordulat 1992-ben következett be, amikor az állami gazdaság nehéz anyagi helyzetén ingatlan eladásával kívánt enyhíteni, s az egyik irodaépületet a hozzátartozó telekkel együtt hirdette meg eladásra. Az egyházi kárpótlás során a Polgármesteri Hivatal közreműködésével sikerült az ingatlant megvásárolni, a vételárat a győri püspök előlegezte meg. A nagyobb irodában berendezett kápolnát dr. Pápai Lajos püspök szentelte fel 1992. november 22-én. Az épület további átalakításával a végleges templom berendezésről gondolkodtak, amikor a tervezők ismét közbeléptek, az épület gyenge statikai állapotára hivatkozva.

A Nagyszentjánosi Egyházközségi Képviselőtestület kilenc tagja 1993. február 21-én tartotta alakuló ülését, hogy a templom építését támogassák, abban közreműködjenek.

Az új templom tervét Horváth Sándor és Hellenpárt György 1995 tavaszára elkészítette. II. János Pál pápa 1996. szeptember 7-én tartott szentmiséjén a győri Ipari Parkban, a Szent János tiszteletére építendő nagyszentjánosi templom alapkövét megáldotta. Pénz hiányában az építkezést nem tudták megkezdeni.

Az isteni gondviselés a németországi Paderbornból Paul Kaiser plébánost Győrbe irányította. Ő Szent Liboriusz püspök tiszteletére kívánt az egyházmegyébe templomot építeni, mert a püspök szent Márton nagy tisztelője volt. Dr. Pápai Lajos püspök a két törekvést egyesítette. Hozzájárult, hogy a nagyszentjánosi új templomnak két védőszentje legyen, Szent Liborius püspök és Szent János apostol. 1997. október 28-án megkezdődött a templom építése Fehér László mérnök irányításával, a Bau-Penta Bt. Gyuris Imre vállalkozó közreműködésével. Az alapkövet, és az építés előkészületeiről szóló leírást 1997. december 7-én dr. Pápai Lajos a templom alapjába elhelyezte.

A község első templomát Johannes Joachim Degenhart padernborni érsek és dr. Pápai Lajos győri püspök szentelte fel 1999. június 27-én, Szent János apostol és Szent Liborius püspök tiszteletére. A magyar és német nyelvű misét Johannes Joachim Degenhart érsek celebrálta.