Evangélikus templom

A dunántúli Zomba község evangélikus hitű jobbágyai, mivel vallásukban a zombai földesúr korlátozta őket, szerződést kötöttek Harruckern Ferenc földesúrral, s 1744. április 24-én, Szent György napján megérkeztek az orosházi pusztára. A 70 családból álló kis kolónia első teendője volt, hogy helyet kerestek a magukkal hozott harangnak, majd később a mai templom tornyának helyén sárból és vesszőből templomot építettek.

A napszámos falu 1818-ban a mai községtől északra, az un. Mihálytelki részen jött létre.

Mivel az evangélikus híveknek nem volt temploma, az istentisztelet az iskolában zajlott, a harangláb pedig a templom tornyát helyettesítette. A jegyzőkönyvek szerint a templomépítés gondolata először 1891. januárjában vetődött fel, azon esemény kapcsán, hogy Gr. Károlyi Gyula templomhelyül 1 hold földet adományozott az egyháznak. Nem tudjuk hol lehetett ez a hely, de bizonyosan nem ott, ahol ma áll a templom, mert már az adományozás pillanatában tárgyalás indult a községgel a földcsere ügyében.

Az 1897. esztendő a komoly tervezgetések éve volt. Az egyház lelkésze, Klár Béla volt ennek a tevékenységnek a legfőbb hajtómotorja. A környező birtokok tulajdonosait tiszttartóik révén arra ösztönözték, hogy adományokkal támogassák az építkezést. Ékes példa segítőkészségükre, amikor Dáni József uradalmi tiszttartó levélben értesítette a lelkészt, hogy Gr. Károlyi Tibor a templomépítéshez 100 000 falitéglát ajándékozott.

Márciusra készült el a templom terve, májusban a költségvetése. Az asztalos, üveges és lakatos munkákra a költségvetést Bernáth István nagyszénási lakatos mester nyújtotta be. Magát a tervet Dénes-Jávorcsik és Benkő építészek készítették Orosházán.

A tervrajz ma is az egyház levéltárában látható. A templom elölnézetben nagyon hasonlít a mai templomra: a jelenlegin kevesebb az ablak, helyettük vakablakokat építettek. A harangtornyon lévő bejárati ajtó feletti díszítés ezen a terven nem timpanon, hanem íves kialakítású, virág és levélmotívumokkal díszített. A torony elején a tervezett három ablak helyett ma csak kettő található. A torony falazata néhány centiméterrel magasabb a mainál, de a rajta elhelyezett tetőszerkezet lényegesen alacsonyabb, mint a megvalósított torony esetében. Ezáltal az egész templom alacsonyabbnak zömökebbnek tűnik.

A terv nem valósult meg, újat készítettek.
1898. januárjában az egyházi gyűlés úgy döntött, hogy a templom tervét csak az eredetihez képest egyszerűsítve valósítják meg. Az ily módon módosított tervet nyújtották be az Egyházügyi Bizottságnak. A bizottság azonban még így, módosított formában sem fogadta el, s ezért egy újabb tervet kellett készíttetni. Az újabb terv elkészítésével Süle Lászlót, az előző mesterhez hasonlóan, orosházi illetőségű építő mestert bízták meg.

A terv 1898. március 20-ra el is készült. Ezt a tervet is az egyház levéltára őrzi.
Az ezen a rajzon látható templom már megszólalásig hasonlít arra, amelyik közel száz éve éke a falunak. Azonban ez a terv sem menekült meg a módosításoktól. Ezeket a módosításokat "veres" tintával vezették a rajzra.

Az alapokat mélyebbre ásták, hiszen a torony tetőzetét 1 méterrel magasabbra építették. Ezáltal a templom még karcsúbb, magasabb lett. A toronyablakokat megnagyobbították, hogy a magasabb toronnyal arányos legyen a méretük.

Az építkezés mellett megkezdődött a templom berendezéseinek, kellékeinek beszerzése is, 1899. októberében a lelkész megrendelést nyújtott be két darab harangra a Túri János és Fia céghez. Az üzlet valamely, a jegyzőkönyvekben nem tárgyalt okból nem jött létre, s így a harangok ügye egészen 1900. áprilisáig nem rendeződött. Akkor került sor az újabb megrendelésre Walser Ferenc harangöntő mester cégénél.

Az 1900-as év tavaszának folyamán a templom belsejét égszínkékre, külsejét pedig sárgára festették. A harangokat megrendelték, de azoknak állványt is kellett készíteni, s e munkával Tóth Sándor orosházi lakatosmestert bízták meg.

A korábban megrendelt oltárképet nem tartották megfelelőnek, ezért egy másikat rendeltek. Az oltárt a korábbi elképzeléseknél díszesebbre készíttették.
A templom felszentelésére 1900. július 1-jén került sor.

Szintén 1900-ban a már felépült templomot kerítéssel vették körül. A padok alját lepadlóztatták, a bejárati ajtóhoz szélfogót építtettek. A harangok vasállványa is elkészült.
1928-ban Hajdú József egy új oltárképet adományozott a templomnak,

Az orgona régi vágya volt az egyháznak. 1939. decemberében Marschalkó Jenő második felügyelő javasolta, hogy a templom fennállásának 40. évfordulója tiszteletére vásároljanak orgonát. Az orgona készíttetésére vonatkozó terv megvalósítására azonban csak 1942-ben kerülhet sor. Augster József és Fia Rt. orgonaépítő cégnél kívánták megrendelni.
Az elnökség az orgonát azon kikötéssel rendelte meg, hogy a játszóasztalt az orgona előtt kell elhelyezni, s azt az egyház készítteti el, és kéri annak pontos méretét.
1942. decemberében a gyár értesítette az egyházat, hogy a kért határidőre a munkások katonai szolgálata miatt az orgona elkészítését nem tudják vállalni. Végül 1943. március közepén az orgona alkatrészei megérkeztek Nagyszénásra, megkezdték annak összeszerelését.

1959-ben elhatározták a templom külső és belső festését. A munka megkezdése előtt korszerűsíteni kívánták a villanyvilágítást. Csányi András jóvoltából ekkor kerültek fel az oldallámpák a falakra. Átalakították az oltár világítását is.

1967-ben a templom ablakait szines ornament üvegre cserélték.
1972-ben ismét javítani kellett a templom tetőzetét, 1974-ben az orgona korszerűsítésére került sor: elektromos motorral és ventillátorral szerelték fel.

1975-ben ünnepelte az egyház anyaegyházzá válásának 80., a templom felszentelésének 75. évfordulóját. Ezen alkalomból az ünnepi istentisztelet mellett, itt rendezték meg a Nyugat - Békési Evangélikus Egyházmegye első presbiteri napját is.