A műhelyt alapító és annak nagy hírnevet szerző Sárdi János kékfestő mester (1920-2017) a népművészet mestere.
A Sárdi János által alapított műhely 1948 óta működik a községben. A kékfestés hagyományos módon indigóval, és a ma jobban elterjedt indantrén kékfestéssel is végezhető. Közel 500 db. nyomódúc fele kézi mintázásra, fele gépi mintázásra használható. A mintákkal felviszünk a vászonra különböző formákat, ami a festés közben megvédi a festéktől. A festés után a mintaként felvitt réteget lemossuk és visszanyerjük a vászon eredeti színét. Magyarországon elsősorban pamut vásznat festenek, de lehet lenvásznat, selymet, de csak természetes anyagokat tudunk ezzel a technológiával festeni.
A műhely eszközeinek a zöme , mint a nyomódúcok, a mintázó gép (perrotin), keményítő gép és a kalander több, mint 100 évesek, ma is az eredeti állapotukban állnak a műhelyekben. A kékfestés a kihaló szakmák sorába került, de néhány műhely az országban még folytatja a mesterséget. 2015-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökségek Magyarországi Listájára. A kékfestő anyagokból ruhákat, lakástextileket és ajándéktárgyakat lehet készíteni. A foltvarrók, a viseletkészítők és a divattervezők is előszeretettel alkalmazzák a kollekcióikhoz a kékfestő vásznakat. A közeli borvidékek pincéihez, borászathoz, vendéglátáshoz szükséges textíliák készülnek.
A műhely ismét élő, a család műveli tovább, fenntartva a kékfestés hagyományos eljárásait, kiszolgálva ezzel a helyi igényeket, turisztikai látványosságként is működik, fogad csoportokat és egyéni látogatókat is.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A Sárdi János által alapított műhely 1948 óta működik a községben. A kékfestés hagyományos módon indigóval, és a ma jobban elterjedt indantrén kékfestéssel is végezhető. Közel 500 db. nyomódúc fele kézi mintázásra, fele gépi mintázásra használható. A mintákkal felviszünk a vászonra különböző formákat, ami a festés közben megvédi a festéktől. A festés után a mintaként felvitt réteget lemossuk és visszanyerjük a vászon eredeti színét. Magyarországon elsősorban pamut vásznat festenek, de lehet lenvásznat, selymet, de csak természetes anyagokat tudunk ezzel a technológiával festeni.
A műhely eszközeinek a zöme , mint a nyomódúcok, a mintázó gép (perrotin), keményítő gép és a kalander több, mint 100 évesek, ma is az eredeti állapotukban állnak a műhelyekben. A kékfestés a kihaló szakmák sorába került, de néhány műhely az országban még folytatja a mesterséget. 2015-ben felkerült a Szellemi Kulturális Örökségek Magyarországi Listájára. A kékfestő anyagokból ruhákat, lakástextileket és ajándéktárgyakat lehet készíteni. A foltvarrók, a viseletkészítők és a divattervezők is előszeretettel alkalmazzák a kollekcióikhoz a kékfestő vásznakat. A közeli borvidékek pincéihez, borászathoz, vendéglátáshoz szükséges textíliák készülnek.
A műhely ismét élő, a család műveli tovább, fenntartva a kékfestés hagyományos eljárásait, kiszolgálva ezzel a helyi igényeket, turisztikai látványosságként is működik, fogad csoportokat és egyéni látogatókat is.