Bocskai-kastély

Azt, hogy a várat ki és mikor építette, oklevelek hiányában pontosan meghatározni nem lehet. Egyes kutatók szerint az Ártándyak ősi vára volt, ahol 1510-ben fényes ünnepséggel tartotta meg esküvőjét Hodosi Jákó Ferenc, az akkori várúr, Ártándy Tamás leányával Katalinnal.

1536-ban itt lakott Ártándy Pál feleségével Telegdi Rozinával, majd pedig Ártány Kelemen. Ez utóbbi János király pártjához tartozott és 1553-ban itt tanácskozott Ladányi, Horváth a két Bethlen, valamint a tiszai részek főbb uraival, Izabella királyné és János Zsigmond visszahívása felől. Ártándy Kelemen magtalan halálával Kereki, Báthori István erdélyi fejedelem kezére került, majd egy 1534. évi szerződés alapján Bocskai István birtoka lett.

A várat 1569-ben említették először, mikor Bocskai István az eredetileg földszintes, négyszögletes, minden szegletén egy-egy kerek alaprajzú saroktornyos várkastélyt fallal és vizesárokkal erősítette meg. A várkastélyból ma z oszlopos előtérrel bővített kastély, az északi sarkán egy hengeres torony és a déli sarkán egy magtárrá átalakított, támfalakkal erősített épületrész látható.

Miután Bocskai a rakamazi táborban idézés ellenére sem jelent meg, 1604. október 15-én Belgiojoso gróf kassai főkapitány sereggel vette ostrom alá a várat, de annak kapitánya Örvendi Pál sikeresen megvédte.

Bocskai végrendeletileg Kerekit unokaöccsének, Báthory Gábornak hagyományozta, de alig 6 év múlva, 1611. július 6-án Nagy András hajdúkapitány.
Embereivel átállt a császáriak oldalára, és a várat is átadta nekik. Nem sokkal ezután azonban Bethlen István a kezére került várat hozományul adta leánya Katalin kezével Zólyomi Dávidnak. Zólyomit hűtlensége miatt elfogták és 1633-ban Kővár börtönébe zárták, ahol 18 évi raboskodás után meghalt. Kereki azonban továbbra is feleségének Bethlen Katalinnak birtokában maradt.
Szejde pasa Debrecenből Várad felé nyomulva, Pocsaj várának lerombolása után, 1660-ban erre vette útját, de Kerekit nem támadta meg. Más vélemények szerint ekkor rombolta volna le a török, mert az 1697. évi összeírás szerint a várból csak romok és törmelékek maradtak fenn.

1722-ben Kiczing József császári hadbiztos birtoka volt, majd a XVIII. században Csanády Sámuel császári alezredes szerezte meg, aki a romokból 1770-ben felépítette barokk stílusú kastélyát, melyet a XIX. században az 1850-es évi átalakításkor klasszicizáló oszlopos előtérrel bővítettek ki. A még fennálló egyik négyzetes tornyát 1920-ban alakították át magtárrá.

Az egykori kastély ma múzeumként és könyvtárként működik.