Nagykapornak látnivalói
Remetekert
- Cím
- Nagykapornak
- külterület
- 46.802506 N, 17.029889 E
- Kapcsolat
- Telefon: 92/510-250
- Web: www.zalaerdo.hu Email küldése
Nyugalom, béke és harmónia, varázslatos zalai táj – ez fogad bennünket, bármelyik évszakban is látogatunk el a Nagykapornak határában húzódó Remetekertbe. A kertnek vallási, történelmi és turisztikai vonatkozásai is vannak, ezért bármilyen okból indulunk útnak, biztosan célba érünk.
A Remetekertet magukénak érzik a szomszédos falvakban élők (összesen hét kis zalai település található öt kilométeren belül: Nagykapornak, Misefa, Padár, Tilaj, Szentpéterúr, Nemesrádó és Orbányosfa), az ottani erdőket kezelő Zalaerdő Zrt. munkatársai, és a Balatonfelvidéki Nemzeti Park is, amelynek Ciklámen tanösvénye a kerten vezet keresztül. A tanösvény állomásai között föllelhetjük az erdőrezervátumot, a szálaló és a vágásos erdőgazdálkodást bemutató területeket, és a Remetekert ékét, a kis kápolnát, mellette a haranglábbal és a közelében fakadó Mária-forrást.
Búcsújáróhelyként, felszentelt zarándokhelyként is számon tartják, sőt, egyre többen látogatják az augusztus 15-e utáni első vasárnapon, a Nagyboldogasszony-napi búcsú alkalmával.
A Remetekert története egészen a török időkig nyúlik vissza, amikor Nagykapornak kiürült, az emberek az erdőbe menekültek, és ott kezdtek el gazdálkodni. Később szép lassan visszaszivárogtak a faluba. Az 1600-as évek közepén jezsuiták telepedtek le, és mintaértékű gazdálkodást folytattak. Ebbe beletartozott a mezőgazdaság, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás is.
A harangláb története Makovecz Imre nevéhez fűződik. A Kossuth-díjas építész apai nagyszülei Nagykapornakon élték le életüket, gyermekkorának nyarait ő is ott töltötte, így szívén viselte a környék sorsát. Az eredeti harangot nyolcvan év „szolgálat” után lopták el 2004-ben. Makovecz Imre megtervezte az új haranglábat, lerajzolta, és arra kérte a helyieket, hogy csináltassák meg, ő majd intézi a harangot. Így is lett. Az új harangot 2005-ben szentelte fel Márfi Gyula, veszprémi érsek.
A kertben néhány tiszteletreméltó személy fából készült szobra is helyet kapott, többek között II. János Pál, Szent József és Szent Pál; a kápolnát és a környékét pedig egy erdész és egy remete őrzik. Vértanúk emlékkeresztje, pihenőhely, szalonnasütő és a Mária-forrás található még itt.
Fotók: Szarka Miklós
A Remetekertet magukénak érzik a szomszédos falvakban élők (összesen hét kis zalai település található öt kilométeren belül: Nagykapornak, Misefa, Padár, Tilaj, Szentpéterúr, Nemesrádó és Orbányosfa), az ottani erdőket kezelő Zalaerdő Zrt. munkatársai, és a Balatonfelvidéki Nemzeti Park is, amelynek Ciklámen tanösvénye a kerten vezet keresztül. A tanösvény állomásai között föllelhetjük az erdőrezervátumot, a szálaló és a vágásos erdőgazdálkodást bemutató területeket, és a Remetekert ékét, a kis kápolnát, mellette a haranglábbal és a közelében fakadó Mária-forrást.
Búcsújáróhelyként, felszentelt zarándokhelyként is számon tartják, sőt, egyre többen látogatják az augusztus 15-e utáni első vasárnapon, a Nagyboldogasszony-napi búcsú alkalmával.
A Remetekert története egészen a török időkig nyúlik vissza, amikor Nagykapornak kiürült, az emberek az erdőbe menekültek, és ott kezdtek el gazdálkodni. Később szép lassan visszaszivárogtak a faluba. Az 1600-as évek közepén jezsuiták telepedtek le, és mintaértékű gazdálkodást folytattak. Ebbe beletartozott a mezőgazdaság, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás is.
A harangláb története Makovecz Imre nevéhez fűződik. A Kossuth-díjas építész apai nagyszülei Nagykapornakon élték le életüket, gyermekkorának nyarait ő is ott töltötte, így szívén viselte a környék sorsát. Az eredeti harangot nyolcvan év „szolgálat” után lopták el 2004-ben. Makovecz Imre megtervezte az új haranglábat, lerajzolta, és arra kérte a helyieket, hogy csináltassák meg, ő majd intézi a harangot. Így is lett. Az új harangot 2005-ben szentelte fel Márfi Gyula, veszprémi érsek.
A kertben néhány tiszteletreméltó személy fából készült szobra is helyet kapott, többek között II. János Pál, Szent József és Szent Pál; a kápolnát és a környékét pedig egy erdész és egy remete őrzik. Vértanúk emlékkeresztje, pihenőhely, szalonnasütő és a Mária-forrás található még itt.
Fotók: Szarka Miklós
További keresési lehetőségek