Thúry György Múzeum

1705-12. között épült a kanizsai vár tégláiból a város legrégebbi háza. A Batthyány-család tulajdonát képezte, a kanizsaiak hercegi várként emlegették. Az épület funkciója többször változott, jelenleg a Thury György Múzeumnak ad helyet, az utca felőli részen üzletek vannak.

A 2006. február 9-én megnyitott új állandó kiállítás első részében a Kis-Balaton nyugati medencéje és a Mura közötti terület történetét mutatja be az újkőkor elejétől a középkorig, a második, nagyobb egységben a régióban vezető szerepet betöltő Nagykanizsa város 18. századi fejlődését és a dualizmus időszakának aranykorát.

Emberek, utak, kapcsolatok (Dél-Zala évezredei)
A kiállítás első terme a neolitikum időszakába kalauzolja a látogatót, az autópályás ásatások során előkerült leleteket ismerhetik meg az érdeklődők. A kerámiaművesség és a kő megmunkálás szép és érdekes darabjait tárják elénk a vitrinek. Külön ki kell emelni az újkőkori idolokat, istenszobrokat. Ennek a különleges és érdekes tárgycsoportnak a Dunántúlon egyedülállóan gazdag leletanyagát mutatja be a tárlat a legújabb ásatások tükrében. Konkrétan a Starčevo-, a Dunántúli Vonaldíszes-, a Sopot- és a lengyeli kultúra korszakának leletei láthatók ebben a teremben.

A második teremben a rézkortól a római kor végéig kaphat képet az érdeklődő Dél-Zala évezredeiről. A jellegzetes rézkori tárgyak után a börzöncei kora bronzkori kocsimodell is látható. A késő bronzkori és kelta települések, leletek mellett a nagykanizsai 3-4. századi villa rustica-t mutatják be a rendezők maketten és az előkerült kiemelkedő leletek tükrében. Az itt feltárt gazdag temető (4. század) legszebb darabjait, üvegpoharakat, arany gyöngyökkel ékített nyakláncok is láthatók.

Ezután a középkori Kanizsa történetét, a várat és annak építési periódusait bemutató rész következik. Az 1. vitrinben a 11-12. századi, a gyepüvidéken elhelyezkedő, Letenye mellett feltárt Csatár falu alaprajzát, kovács mesterségre, fegyverművességre utaló leleteit, főző és tárolóedényeit állították ki a rendezők. A terem következő része Kanizsa 13. századi kialakulását, uradalmi központtá, mezővárossá válását mutatja be az oklevelek tükrében. Ezután részletesen megismerheti a látogató Kanizsa várát és történetét a 14. század elejétől egészen a török kor végéig. Ebben a részben bemutatásra kerül Bajcsa és Botszentgyörgy vára is, melyek a török ellenes küzdelmekben fontos szerepet kaptak. A kanizsai vár különböző építési periódusait jól szemlélteti a terem közepén elhelyezett interaktív vármakett, amelyen négy különböző, gombnyomásra fel-fel villanó időszak váralaprajza látható.

Megjelennek többek között a Kanizsai család által folytatott várépítkezések, az 1568-tól királyi kézen lévő vár átépítésének folyamatai, valamint a 90 éves török uralom időszaka, majd az 1601. és az 1664. évi, a Zrínyi Miklós által vezetett visszafoglalási kísérlet és végül Kanizsa várának 1690. évi sikeres felszabadítása.

A kiállítás második nagyobb egységében megismerhetik a látogatók a vár 1702-ben történt lerombolását követő időszakban bekövetkezett fejlődést: az öt országos jelentőségű út csomópontjában fekvő város újjászületését, az új városmag létrejöttét, a szabadalmas mezőváros igazgatását, földesurainak (Szapáry, Batthyány család) tevékenységét, az itt újra megtelepedett Szent Ferenc rend szerepét, a városi céhek, céhtagok kapcsolatait.

Kiemelten mutatja be a tárlat a kereskedelmi és postautak szerepét, a kanizsai postaállomás jelentőségét, az átrakodó és továbbszállító kereskedelem fontosságát, melynek köszönhetően a város a 19. század elején már a Dunántúl egyik legjelentősebb településévé vált s a 19. század közepén sorra megnyíló vasútvonalak gazdaságélénkítő hatásait.

A híres országos és hetivásárokat egy gabonaszállító szekeret és különböző árusokat bemutató piacrészlet (exteriőr) eleveníti meg. A kanizsai nagykereskedők bemutatásán kívül a rendezők megidézik a 20. század eleji áruházak, üzletek hangulatát Rosenfeld Adolf Fiai fűszer, csemege, porcelán, üveg, dísz- és műiparáru áruházának, Fischel Fülöp Fia könyv-, papírkereskedő, könyvkiadó üzletének és Martinek Fanny női divattermének kirakataival.

Megismerhetik a látogatók a megyében elsőként, 1845-ben alakult Nagykanizsai Takarékpénztár s a századforduló idején a városban működött 10 pénzintézet tevékenységét, az 1890-es évektől sorra alakuló gyárak termékeit, európai és szinte az egész világra kiterjedő piacaikat, kiviteli irányaikat.

Kiemeli a tárlat Nagykanizsa jelentős szellemi kisugárzó hatással rendelkező iskoláinak és az újság –és könyvkiadásnak köszönhetően a megye kulturális életében kivívott vezető szerepét. A városban folyó élénk társasági és kulturális élet, az itt működő egyesületek tevékenységének bemutatását az egyik legrégebbi egylet, a Casino eredeti bútorzatával berendezett enteriőr teszi hangulatossá.

Az átformálódó városképet, építkezéseket leíró egységben egy számítógép segítségével egy „századfordulós virtuális sétát” tehet a látogató, térképen kiválasztott pontok vagy épületnevek segítségével megidézheti a századelő városképét, épületeit, olvashat történetükről, ismert lakóiról.

A kanizsai középpolgárok lakását, életkörülményeit hangulatos enteriőrökön – szalon, ebédlő, férfi dolgozószoba - keresztül ismerhetik meg az érdeklődők.

Egy külön teremben kapott helyet a Fekete Sas gyógyszertár empire stílusú bútorzata, melyet teljes egészében restaurálva most láthatnak először a látogatók.

A kiállításhoz kapcsolódó játszóházban egy újabb számítógép segítségével egy „Századfordulós on-line áruházban” „vásárolhatnak” a látogatók: több száz oldalas, rajzolt képekkel díszített katalógusból, árucsoportok közül választhatnak, a vásárlás után a „kosárba” helyezett árukról díszes számlát kapnak.