Sétakert

A város legnagyobb területű, 4 hektáros parkja. Már az 1850-es években létezett egy városi sétatér-alapítvány, mely kihágási büntetéspénzekből gyarapodott évről-évre.
Nagykanizsa 1853-ban a kabinetirodához fordult, hogy létesítendő parkját I. Ferenc Józsefről nevezhesse el, de a kérést a sétatér körüli terek és utcák kiépüléséig elutasították. 1896-ban Tripammer Gyulának, a Szépítő Egylet ügyvezető-elnökének javaslatára vették fel a millenáris díszközgyűlés programjába egy promenád létesítését.

Az első 6 holdat a létesítményhez kiskanizsai gazdáktól vették meg. Tripammer Gyula, Fabik József városi kertész segítségével maga ültette be a kertet, s ápolta haláláig.
A század elejétől élénk élet folyt a parkban: cigányzene, katonazene, cukrászda vonzotta vasárnaponként a közönséget.
A sétatér temető felőli bejáratánál 1909-ben egy, a vasúti bevágást átívelő vasbetonhidat építettek. A Szépítő Egylet már 1901-ben tervbe vette egy a Batthyány utcát a Sétatérrel összekötő híd építését, a város csak 1912-ben készíttette el a terveket, de a háború miatt az építkezés elmaradt. 1927-ben újra felmerült a terv megvalósítása, de végül is csak 1960. augusztus 20-án adták át rendeltetésének. 1925-ben újabb 6 holdnyi területtel bővítették a parkot, s a város a saját kezelésébe vette át.

A park elnevezése nagy vitát váltott kis a városban. 1925. októberében a Magyar Városi Mérnökök Országos Szövetsége arra kérte a vidéki városokat, hogy Jókai Mór emlékére, születésének 100. évfordulóján ligetet, fasort létesítsenek, vagy már meglévő sétányt nevezzenek el az íróról.
A Zalai Közlöny a Sétatér Jókai-park elnevezésére tett javaslatot, Kelemen Ferenc pénzintézeti igazgató azonban a Tripammer-népkert elnevezést javasolta. A Szépítő Egylet is a Jókai-liget elnevezést pártolta, de a park fő útját Tripammertről szerette volna elnevezni.

A két évig elhúzódó vitában a városi tanács a Városliget és Tripammer-út névre tett javaslatot. Az 1927. július 8-án megtartott rendkívüli közgyűlés végül az egész kertet Tripammer-kert-nek nevezte el. A köztudatba nem ment át az elnevezés, a város lakossága továbbra is Sétakertnek nevezte, s nevezi ma is a parkot.

1930-tól kezdve jelentősen csökkent a területe, a Strandfürdő építésekor még nagyobb részt hasítottak ki belőle.
1992 óta a kert teljes területe, növényzete és képzőművészeti alkotásai is helyi védelmet élveznek.