A kanizsai kórházkápolna a 1931-es világgazdasági válság idején nagyberuházásként egy év alatt épült fel. Az ünnepélyes alapkőletétel után 40-50 munkás várta, hogy elkezdhesse az építést. "Az évtizedes álom az emberi jószívűség szálaiból, azaz főként közadakozásból valósult meg. A város költségvetéséből (akárcsak 2006-ban) csak a járdaépítésre futotta, a többi költséget mind a hívek adományából gyűjtötték össze" (Longauer Imre). Emmanuella kedvesnővér állt a gyűjtés élére, Longauer Imre éves kórházlelkészi fizetésének felét ajánlotta fel, a 20-as honvédek háborús harangot adományoztak, a városban téglajegyet árultak, a női civil szervezetek tombolákat és díszpárnákat árusítottak
A jó öreg Sztáza néni (konyhásnő a kórházban) minden megtakarított pénzét - 500 pengőt - odaadta.
A 24 méter hosszú és 8 méter széles kápolnát Csóti Géza apát 1932. június 29-én szentelte fel a városi előkelőségek jelenlétében. A hivatalos ceremóniát követő második szentmisét Longauer atya mondta a kórházi betegek és dolgozók jelenlétében, amit már nem érhetett meg Sztáza néni...
A Zalai Közlöny korabeli tudósításai mellett más írásos dokumentumainkból tudjuk, hogy a főoltár 1771- ben épült. Eredetileg a mai kaszinó helyén álló Szent Márton-kórházkápolnában volt, majd 1884-ben került át az akkori új kórház egyik osztályán lévő szűkös kápolnába. Végleges helye immár hetvennégy éve a mai kórházkápolna. Azóta került az oltár központi helyére a szeplőtelenül fogantatott Szűzanya neobarokk szobra is.
Kápolnánk sorsát a nevében hordozza. A köpenyét kettévágó, a koldust segítő lovas, Szent Márton szerénysége és tisztasága örök példa úgy a kórházban dolgozóknak, mint a látogatóknak. A kápolna mai fényét is az önzetlen adakozóknak köszönheti.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A jó öreg Sztáza néni (konyhásnő a kórházban) minden megtakarított pénzét - 500 pengőt - odaadta.
A 24 méter hosszú és 8 méter széles kápolnát Csóti Géza apát 1932. június 29-én szentelte fel a városi előkelőségek jelenlétében. A hivatalos ceremóniát követő második szentmisét Longauer atya mondta a kórházi betegek és dolgozók jelenlétében, amit már nem érhetett meg Sztáza néni...
A Zalai Közlöny korabeli tudósításai mellett más írásos dokumentumainkból tudjuk, hogy a főoltár 1771- ben épült. Eredetileg a mai kaszinó helyén álló Szent Márton-kórházkápolnában volt, majd 1884-ben került át az akkori új kórház egyik osztályán lévő szűkös kápolnába. Végleges helye immár hetvennégy éve a mai kórházkápolna. Azóta került az oltár központi helyére a szeplőtelenül fogantatott Szűzanya neobarokk szobra is.
Kápolnánk sorsát a nevében hordozza. A köpenyét kettévágó, a koldust segítő lovas, Szent Márton szerénysége és tisztasága örök példa úgy a kórházban dolgozóknak, mint a látogatóknak. A kápolna mai fényét is az önzetlen adakozóknak köszönheti.