Utazások négy kontinensen
Nagykanizsa szülöttje volt Sass Brunner Erzsébet (1889–1950) és lánya, Brunner Erzsébet (1910-2001) festőművészek. A két hölgy 1929-ben kelet felé kelt útra, Itálián, Észak-Afrikán keresztül 1930-ban értek Indiába, ott telepedtek le és találtak új hazára, lelki békére. Néhány évet Japánban töltöttek, majd Indiába tértek vissza. Az Indiában ismert festőművészek hagyatékuk egy részét szülővárosukra, Nagykanizsára hagyták.
A kiállításon ezúttal nem a vallási, spirituális témájú képeiket szerettük volna bemutatni, hanem utazásaik állomásait. Nagyobb egységben láthatók a még Magyarországon készült vagy magyarországi témájú, de külföldön festett alkotásaiknak. Azt követően az Itáliában, Indiában, Japánban készült alkotásaik láthatók: tájképek, életképek, portrék vegyesen.
Meseszerű látomások, valóság és képzelet játékai
Különös világot tár elénk Nagykanizsa város szülöttje, Z. Soós István (1900-2002), a természet és az emberi teremtő képzelet együttes játékának eredményét. Egyszerű dipa-rajzlapra négyszögletű fekete, néha barna kréta élével rajzol, és a rajzok színskáláját a leheletfinom halványszürkétől a mélyfeketéig számtalan egybefonódó, vagy egymástól élesen elhatárolt árnyalat gazdagsága jellemzi. Rajztudása, egyéni technikája önmagában is említésre méltó, művészetében mégsem az a legérdekesebb, a legegyénibb, ahogy rajzol, hanem az, amit meglát, átél és sajátos, sokszínű, a reális valóságban gyökerező mesevilággá transzponálva megörökít.
Z. Soós István grafikus-festőművész hosszú élete során több országban járt tanulmányúton, az 1930-as években kétszer járt Itáliában, a 70-80-as években az akkori Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Romániában is. Magyarországon is sok helyen megfordult, de legtöbb alkotását Somogy megyében készítette. Számos témában is maradandót alkotott, sokféle technikát kipróbált, templom freskó restaurátorként és freskófestőként is ismert.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Nagykanizsa szülöttje volt Sass Brunner Erzsébet (1889–1950) és lánya, Brunner Erzsébet (1910-2001) festőművészek. A két hölgy 1929-ben kelet felé kelt útra, Itálián, Észak-Afrikán keresztül 1930-ban értek Indiába, ott telepedtek le és találtak új hazára, lelki békére. Néhány évet Japánban töltöttek, majd Indiába tértek vissza. Az Indiában ismert festőművészek hagyatékuk egy részét szülővárosukra, Nagykanizsára hagyták.
A kiállításon ezúttal nem a vallási, spirituális témájú képeiket szerettük volna bemutatni, hanem utazásaik állomásait. Nagyobb egységben láthatók a még Magyarországon készült vagy magyarországi témájú, de külföldön festett alkotásaiknak. Azt követően az Itáliában, Indiában, Japánban készült alkotásaik láthatók: tájképek, életképek, portrék vegyesen.
Meseszerű látomások, valóság és képzelet játékai
Különös világot tár elénk Nagykanizsa város szülöttje, Z. Soós István (1900-2002), a természet és az emberi teremtő képzelet együttes játékának eredményét. Egyszerű dipa-rajzlapra négyszögletű fekete, néha barna kréta élével rajzol, és a rajzok színskáláját a leheletfinom halványszürkétől a mélyfeketéig számtalan egybefonódó, vagy egymástól élesen elhatárolt árnyalat gazdagsága jellemzi. Rajztudása, egyéni technikája önmagában is említésre méltó, művészetében mégsem az a legérdekesebb, a legegyénibb, ahogy rajzol, hanem az, amit meglát, átél és sajátos, sokszínű, a reális valóságban gyökerező mesevilággá transzponálva megörökít.
Z. Soós István grafikus-festőművész hosszú élete során több országban járt tanulmányúton, az 1930-as években kétszer járt Itáliában, a 70-80-as években az akkori Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Romániában is. Magyarországon is sok helyen megfordult, de legtöbb alkotását Somogy megyében készítette. Számos témában is maradandót alkotott, sokféle technikát kipróbált, templom freskó restaurátorként és freskófestőként is ismert.