Kráter-tó

Az 1920-as években Pávai Vajna Ferenc geológus vezetésével az alföldön is megindult a szénhidrogén-kutatás, melynek „melléktermékekét” vált világhírűvé a 73 oC-os termálvízre alapuló Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő. 1959. januárjában a Nagyhegyes Hajdúszoboszló közötti Hsz. 2. jelű kút mélyítésével tárták fel a 30 Mrd köbméteres hajdúszoboszlói gázmezőt. A kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok jelentős mennyisége, illetve a technológiai fejletlenség a kitermelések kezdeti időszakában komoly gondokat, többek között súlyos gázkitöréseket okoztak.

A legnagyobb gázkitörés 1961. augusztus 23-án a Hsz 36-jelű kút kitermelése során történt. Az öngyulladás következtében lángra lobbanó földgáz közel 42 óráig égő 100m-es lángoszlopa a 20 km-re lévő Debrecenben is nappali fényeket varázsolt az éjszakai égboltra. A kitörés fellazította a talaj rétegeit, ezáltal a fúrótorony elsüllyedt. A 6 napig nagynyomással feltörő gáz egy közel 150m átmérőjű kráter vájt a földbe és hordalékaként egy 12-m-es földsáncot emelt maga köré elfojtva önmagát.

A kráter helyén egy horgászatra is alkalmas kb. 5 méter mély tavacska keletkezett. Az ezt körülölelő sáncot most erdő borítja, mely zömmel nemes nyárból áll. Az erdővel övezett kis vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kitett szántóföldek klímájától.

2006-ban a kitörés 45. évfordulója alkalmából az önkormányzat a területet bekerítette sétányokat, pihenőket alakított ki a területén, valamint a MOL Nyrt-vel közösen egy mini fúrótornyot és egy emléktáblát emeltetett. A település felől szilárd burkolatú úton (kb 3,5 km) jól megközelíthető ipari emlékhely közkedvelt kirándulóhely.