Nagyharsányi szoborpark

A Nagyharsányi Szoborpark története 1967-ig nyúlik vissza. Ekkor tartották fiatal pécsi művészek kezdeményezésére a Szársomlyó egykori kőfejtőjében az első kőszobrász szimpoziont. A következő évben a művészek a közeli Gyimóthy-villában állandó jellegű, nyári alkotótelepet létesítettek.

Nagyharsányi Szoborpark
Az alapítólevélben foglaltak értelmében az alkotótelepen készült művekből minden művésznek egy-egy alkotást a szimpozion közgyűjteményének kell átadni. Ez jelentette a mai szabadtéri szoborpark alapját. A kezdeti években hazai pályakezdő művészeket hívtak meg, majd később külföldi szobrászok is bekapcsolódtak az alkotó munkába. Az alkotói műhely kitűnő helyszínévé vált a kortárs képzőművészek számára a kapcsolatépítésre, tudásuk fejlesztésére. A műtárgyegyüttes 2009-ben műemléki védettséget kapott. Az alkotó művészek között olyan neves mestereket találunk, mint Bocz Gyula, Bencsik István, Kígyós Sándor, illetve Wladislaw Tumkiewicz (Lengyelország), Vittorio di Muzo (Olaszország), Pierre Székely (Franciaország/Magyarország). A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya igazi otthonává vált a műalkotásoknak. A szobrok többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. A szobrok hátterét észak és nyugat felől a felhagyott kőbánya felső jura kori mészkőrétegekből álló meredek fala adja, dél felől a végtelenbe nyúló Dráva-menti táj terül el.

A Nagyharsányi Szoborparkot 2012 tavasza óta a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működteti. 2020-ban új, korszerű, tájba illő stílusú fogadóépület váltotta fel a korábbi, egyszerű pénztárhelyiséget, valamint a szoborparkot övező sziklafal peremén panoráma sétány létesült, mely lehetővé teszi a látogatók biztonságos és természetkímélő mozgását a bemutatóhelyen. Az új fogadóépületben kapott helyet a pénztár, a mellékhelyiségek, egy kiállító- és közösségi tér filmvetítési lehetőséggel, a NATURA2000 értékeket és a szoborparki alkotómunka történetét bemutató tablókkal, kőzetbemutatóval, kiállítással. Az épület tetején kialakított teraszról megszemlélhető az egykori bányaudvar területén 1967 óta gyarapodó, jelenleg 130 műalkotást tartalmazó szoborgyűjtemény. A szikla peremén megépült Kikerics panoráma sétány a látogatók biztonságos mozgását teszi lehetővé, miközben megóvja a terület növényvilágát a taposási kártól, hiszen a látogatók végig a talaj szintje fölött vezetett, korlátokkal ellátott fém járófelületen haladnak. A sétány elején, valamint a szoborpark fölé merészen kinyúló felső kilátópontnál információs tablók nyújtanak lényegre törő ismeretanyagot a látogatóknak magáról az építményről, valamint az itt élő magyar kikericsről.

Az elnevezésről
A köztudatban a létesítmény többféle elnevezéssel rendelkezik: „Nagyharsányi Szoborpark”, „Villányi Szoborpark”, „Villányi Alkotótelep”, „Villányi Művésztelep”. Mivel a szoborpark Nagyharsány közigazgatási területén fekszik, a szimpozionok keretében végzett alkotó tevékenység itt zajlott, az elkészült műalkotások itt tekinthetők meg, továbbá a művészek lakóhelyeként szolgáló Gyimóthy-villa is Nagyharsány területén helyezkedik el, ezért esett a választás a „Nagyharsányi Szoborpark” elnevezésre.