A barlang a bazaltutcával egy időben keletkezett. Utoljára a német megszállás- nyilas időkben használták, majd később Rákosi Mátyás beszolgáltatási rendszere alatt a környéken élő parasztok terményeiket rejtették itt el.
Hosszú időn keresztül beszéltek az emberek egy történetet, amely a mondaként maradt ránk egy leányról:
„Van ezen a hegynek egy benyílója a sziklaországba, ahová bebocsájtkozva az ember egy barlangot talál, amelynek a berendezése tényleg emberi munkára vall Van a barlangban valóságos kőtűzhely, kőágy, kőasztal, kőpad…
Egy feltűnően szép leány szerelmes lett egy szegény legénybe, akiért élt-halt. Mikor a lány szülői rájöttek idilljére, mindent megtettek, hogy ezt a szerelmet csírájában elfojtsák.
Sőt alattomban a lányt fölbíztatták, hogy csak hívja meg kedvesét, hadd lássák a legény derék voltát és látván őt a házasságba beleegyezzenek. A leány, akit éjente szokott kedvese felkeresni, felbíztatta kedvesét a szülők szerető látogatására. A gyanútlan leány így lépre csalta kedvesét. A leány apja vendégül fogadva a legényt dúsan megvendégelte és amikor már mámorosak voltak, kicsalta, hogy hadd mutassa be istállója gazdagságát. Kiérve az istállóba, az ott elbújtatott zsandárokkal elfogatta, láncra verette és az urak kezeibe adta. Ez az eset a leányt annyira megviselte, hogy beleőrült fájdalmába. Elbújdosott és soha többé nem látták.
Csak esténként hallották a környék lakói a bánatos leányéneket…”
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Hosszú időn keresztül beszéltek az emberek egy történetet, amely a mondaként maradt ránk egy leányról:
„Van ezen a hegynek egy benyílója a sziklaországba, ahová bebocsájtkozva az ember egy barlangot talál, amelynek a berendezése tényleg emberi munkára vall Van a barlangban valóságos kőtűzhely, kőágy, kőasztal, kőpad…
Egy feltűnően szép leány szerelmes lett egy szegény legénybe, akiért élt-halt. Mikor a lány szülői rájöttek idilljére, mindent megtettek, hogy ezt a szerelmet csírájában elfojtsák.
Sőt alattomban a lányt fölbíztatták, hogy csak hívja meg kedvesét, hadd lássák a legény derék voltát és látván őt a házasságba beleegyezzenek. A leány, akit éjente szokott kedvese felkeresni, felbíztatta kedvesét a szülők szerető látogatására. A gyanútlan leány így lépre csalta kedvesét. A leány apja vendégül fogadva a legényt dúsan megvendégelte és amikor már mámorosak voltak, kicsalta, hogy hadd mutassa be istállója gazdagságát. Kiérve az istállóba, az ott elbújtatott zsandárokkal elfogatta, láncra verette és az urak kezeibe adta. Ez az eset a leányt annyira megviselte, hogy beleőrült fájdalmába. Elbújdosott és soha többé nem látták.
Csak esténként hallották a környék lakói a bánatos leányéneket…”