A nagycserkeszi evangélikus gyülekezet gyökerei 1753-ra nyúlnak vissza, amikor a Cserkesz pusztára tót telepesek érkeztek. Ebben az időben alakultak ki a jelenlegi gyülekezet részét képező tanyabokrok is. Nyíregyháza fejlődésének a hátterében a tanyabokrok álltak, hisz az iparosok odacsábítására kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosítottak számukra a piacon (sok egyéb kedvezmények mellett), melyet a tanyabokrok töltöttek fel, mint Nyír-egyháza „zöldéges kertje”. A vallásszabadság és a földszeretet volt az a két ok, mely az embereket a Cserkesz pusztájára vonzotta és letelepedésre bírta. Nagycserkesz, mint falu, az 1952-ben jött létre, az akkori Siposbokor helyén.
A gyülekezetben a templomépítés gondolata már a második világháború előtt felvetődött Balczó András lelkészben (1940-1962), aki mint nyíregy-házi lelkész pásztorolta a gyülekezetet. A szolgálatban őt követő Megyer Lajos lelkész számára (1962-1984) az 1980-as évek elején realizálódott, hogy van esély az evangélikus templom felépítésére. Laborczi Géza lelkész (1984-1991) egy ökumenikus templomot szeretett volna építtetni, azonban ez a törekvés sajnos nem valósult meg, az építkezésbe az evangélikus hívek egyedül kezdtek.
A templomépítés költségeit a Magyarországi Evangélikus Egyház támogatásából, az Oktatási és Kulturális Minisztérium hozzájárulásából, külföldi adományokból, a helyi evangélikus gyülekezet gyűjtéséből, illetve a római katolikus és a református hívek agyagi hozzájárulásából és társadalmi munkájából fedezték.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A gyülekezetben a templomépítés gondolata már a második világháború előtt felvetődött Balczó András lelkészben (1940-1962), aki mint nyíregy-házi lelkész pásztorolta a gyülekezetet. A szolgálatban őt követő Megyer Lajos lelkész számára (1962-1984) az 1980-as évek elején realizálódott, hogy van esély az evangélikus templom felépítésére. Laborczi Géza lelkész (1984-1991) egy ökumenikus templomot szeretett volna építtetni, azonban ez a törekvés sajnos nem valósult meg, az építkezésbe az evangélikus hívek egyedül kezdtek.
A templomépítés költségeit a Magyarországi Evangélikus Egyház támogatásából, az Oktatási és Kulturális Minisztérium hozzájárulásából, külföldi adományokból, a helyi evangélikus gyülekezet gyűjtéséből, illetve a római katolikus és a református hívek agyagi hozzájárulásából és társadalmi munkájából fedezték.