Nagybörzsönyi Erdei Vasút

A Börzsönyben hajdan hét kisvasúti vonal létezett, együttes hosszuk meghaladta a 200 kilométert. Leginkább fa- és kőszállításra használták őket.
Az első börzsönyi kisvasút még a 19. század utolsó éveiben épült, hogy aztán az 1910-es évtizedtől kapjon újabb lendületet a kisvasútépítés.

A börzsönyi kisvasút – a kifejezés a Szob–Márianosztra vonalat jelöli – tulajdonképpen két önállóan létezett vonal összekötéséből jött létre. A hegység nyugati oldalán lévő Nagybörzsönynek a trianoni békediktátum után Csehszlovákiához került Ipolypásztóval volt kisvasúti kapcsolata, ami így 1920-tól megszakadt.

A Duna melletti Szobról a márianosztrai kőbányához vezetett egy vonal a hegyekben kitermelt követ a kisvasúti kocsikról Szobon rakták át uszályokra. Ezt a két vonalat kötötték össze úgy, hogy Nagybörzsönyből Kisirtás és Nagyirtás érintésével vezetett Márianosztrára. Évtizedek teltek el, mígnem 1975-ben a teherforgalom visszaesése és az elhanyagolt, rossz állapotú pálya miatt megszűnt a Márianosztra és Nagyirtás közötti forgalom. A teljes helyreállításra és a vonalak újbóli összekötésére jóval a rendszerváltás után került sor. A 2002-ben kezdődött, több ütemben zajló felújítások 2016 tavaszának végére fejeződtek be.

Ma a börzsönyi kisvasút egy vágányon, 760 milliméteres nyomtávon, nem villamosított pályán fut a Szob–Márianosztra–Nagyirtás–Nagybörzsöny szakaszon, 20,8 kilométeren.