Római katolikus templom

A katolikus egyház szervezése a nágocsi földesurak támogatásával történt Nágocson a 18. században. Kezdetben a katolikusok kisebbségben voltak a reformátusok mellett. Először a falunk kívül építettek templomot, melyet Szent György vértanúról neveztek el, de már a 18. század elején romokban hevert, talán a hívek kis száma miatt. A katolikusok 1723-ban erősödtek meg, amikor Zichy Ádám katolikus németeket hívott Nágocsra. Szerződésben garantálta a vallásgyakorlást, templomot, iskolát.

1732-ben egyszerű, kis templomot építettek a hívek, három falazott oltárt állítottak Szent György képpel, fatalpas, fehérre meszelt sövénytemplomot zsindellyel fedték, tetejére fatornyot emeltek. A fatemplom azonban az 1740-es években romossá vált. 1754-ben kezdődött az új kőtemplom építése, melyet a Zichy Család anyagilag is támogatott. A főkegyúr a Nágocson élő Zichy György lehetett, aki telket adományozott az egyháznak a falu közepén. A templomot 1760-ban szentelték fel. A barokk stílusú oltárkép sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja. Az ekkor készült templom a mainál rövidebb, zsindelyfedésű, hiányzott a karzat és a torony, hiányos volt a belső berendezés.

A katolikus egyházközség az andocsi egyház fiókegyháza volt. Az önálló plébániát 1789-ben hozták létre, melyet Zichy József alapított és működtetéséhez is nagyban hozzájárult. 1787 és 1793 között felújították a templomot, majd 1798 és 1801 között kibővítették. Megépítették a tornyot, meghosszabbították a templomot. Elkészült az orgonakarzat és a keresztelőkút, elnyerte az épület a mai formáját.

A barokk stílusú templom tagolt homlokzatú. A kaput és a felette levő ablakokat falpillérek fogják közre. A homlokzat két oldalán egy-egy fülkében koronás, szakállas szent szobor áll. Az oromzat szélein vázák vannak, a középen timpanon, melyben a Zichy Család címere található. A templombelső háromhajós, kétoszlopos orgonakarzattal.

A főoltár Szent Györgyöt ábrázolja, a baloldali mellékoltár a Szent Családot és Szent Katalint, a jobboldali Szent Klárát és Assisi Szent Ferencet. Lehetséges, hogy a freskókat a dunántúl híres festője Dorffmeister István festette.

Rokokó berendezés került a templomba, szépen faragott szószékkel és padokkal.
A toronyban három harang lakott. „Híres, szép hangú harangok voltak, az egész környéken nem volt másuk.” Kettő az I. világháború áldozatává vált, melyet 1925-ben pótoltak.