Habsburg-kripta

Az I. világháború befejezése egyben a Habsburg-család uralmának végét jelentette. A köztársasági Ausztria kitiltotta területéről a Habsburgokat és elkobozta vagyonukat. Habsburg Frigyes főherceg, tábornagy, a monarchia hadseregének egykori főparancsnoka az 1920-as években magyaróvári uradalmában telepedett le, itt élt és lett a város első polgára (virilistája). A kisvárosban nagy tiszteletnek és népszerűségnek örvendett, nem volt olyan társadalmi esemény, amelyre ne hívták volna meg.

Mosonmagyaróvár legszebb barokk műemléke a Magyaróvár történelmi belvárosában álló Szent Gotthárd plébániatemplom. A város 1932-ben felajánlotta a Habsburg-család számára a templom alatt található kriptát. Két évvel később Albrecht főherceg fogott hozzá a családi sírbolt kialakításához. Kovács István városi főépítész tervei alapján a külső, új lejáratot Péter György helyi kőszobrász készítette el. Az új kapuzatot a Habsburgok bronzból készült, kőkeretes címerével ékesítették s a kripta boltozatos tereit is átalakították.

Itt lelt végső nyughelyet Habsburg Frigyes (1856‒1936) főherceg és felesége, Croy-Dülmeni Izabella (1856‒1931) főhercegné. A kripta két szélső fülkéjében vörös márványból kifaragott katafalkra helyezték a főhercegi pár kettősfalú fémkoporsóját. Mindegyik koporsó két oldalán egy-egy fehér márványurna áll. A középső fülkében, díszes kovácsoltvas rács mögött kapott helyet az egyetlen tömb tardosi vörös márványból faragott oltár. A márványoltár Becket Tamás, Canterbury szent érseke és Szent Adalbert püspök vértanú ereklyéit rejti magában.