Cselley-ház

A barokk hangulatú Magyaróvár Fő utcáján áll a város legrégebbi lakóháza. Elnevezése a ház utolsó tulajdonos családjának a nevét őrzi. Közülük Cselley Kálmán közjegyző a múzeumépítő bizottság elnökeként is tevékenykedett.

A középkori lakóház szépségeit az 1970-es években lefolytatott műemléki feltárást követő rekonstrukció mutatja be. Vasrácsozott faerkélyei, gazdag faragású kőkeretes ablakai késő gótikus, kora reneszánsz lakóépületet sejtetnek.

A középkori hangulatot idézik a kapualj vakolatmaradványai, melyen fekete és vörös krétával készült névaláírások, gyermekrajzok és egy vártorony elmosódott rajza látható. A kapualjban található barokk Szent Rókus szobor a mai Deák téren álló szoborcsoport egyik eredeti mellékalakja.

Az épület rövid története
A XIII. századtól már lakóházak emelkedtek a Fő utcán. A XIV. században egy négyzetes alaprajzú épület állt e helyen, mely a XV. századtban udvari szárnnyal bővült. E korból származik a kőtárnak helyet adó dongaboltozatos pince, és a felette lévő emeleti terem, melynek pilléres boltozata a XVII. században készült a régi fafödém helyett. A középkorban alakították ki a gótikus ablakokat, ajtókat, és ekkor épült meg a reneszánsz függőfolyosó is.

A ház utcai szárnyát 1470-80 között emelték. Ekkor alakították ki az emeleti nagytermet, és a kapcsolódó két zárterkélyt. Az emeleti nagyterem méretei fejedelmi építtetőt sejtetnek. A magyaróvári uradalom királynéi birtok volt, amelynek központja 1354-ben Lokietek Erzsébettől, Károly Róbert feleségétől, Nagy Lajos király édesanyjától jelentős kiváltságokat kapott.

Gyurkovich-gyűjtemény
A dr. Gyurkovich Tibor főorvos több évtizedes gyűjtőmunkájának eredményeként összeállt és Mosonmagyaróvár városára hagyományozott kollekció az utóbbi két évszázad magyar festészetéből nyújt páratlan válogatást.
Az anyag gerincét a XIX. századi festmények alkotják, amelyek átfogó képet nyújtanak a biedermeiertől az akadémizmuson át a századvégen jelentkező megújulási törekvésekig. Impozáns az alkotók névsora is, amely ugyanúgy magába foglalja a legnagyobb egyéniségeket (Barabás Miklós, Borsos József, Székely Bertalan, Zichy Mihály, Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Szinnyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Mednyánszky László), miként a tisztes kismestereket. A stiláris sokféleség a műfajok változatosságával párosul: a tradicionális portré mellett feltűnik az életkép, a tájkép és a történelmi kép is. Ez utóbbiak művelői a polgári nemzettudat kialakulásának korában egyre inkább a hazai témák felé fordultak és az Alföldet, a népi típusokat és szokásokat valamint a nemzeti históriát vették ecsetjükre.
A XX. század forrongó, folyamatosan új utakat kereső művészi törekvései közepette dr. Gyurkovich Tibor hű maradt a látványelvű festészet hagyományához. Ezen az úton olyan mesterek jártak, mint az impresszionizmus igézetében alkotó Glatz Oszkár, a századforduló dekoratív tendenciáitól megérintett Rippl-Rónai József, a franciás könnyedségű Vaszary János és Csók István, vagy éppen a drámaibb hangot megütő Rudnay Gyula és Perlmutter Izsák illetve az expresszionizmus és az olasz novecento tanulságait feldolgozó Aba Novák Vilmos.
A festményeket Gyurkovichné Mika Irén porcelángyűjteménye egészíti ki, amely a XVIII-XX. század európai manufaktúráinak terméséből válogat.
1730 táján készült el az elegáns barokk lépcsőház, a vasrácsos ajtó ördögűző alakokkal, valamint az emeleti termek és az előtér stukkós díszítése. 1885-ben eklektikus stílusba öltöztették az épületet, a homlokzat kerámia díszítést kapott, a tetőzetet pedig mázas cseréppel borították.
A helyreállítás - melyet Sedlmayer János tervezett - a középkori épület arányainak és részleteinek a visszaállítására törekedett, ugyanakkor megtartotta a lépcsőház és az emeleti két terem barokk jellegét.

A táblabíróvilág otthonai
Az enteriőrszerűen berendezett kiállítás a barokk és a XIX. század első felének városi otthonait mutatja be míves bútorok és a kor kedvelt berendezési tárgyai révén. Mindenfajta szekrény őse a láda: a XVII. századi délnémet szekrénykéről is jól leolvasható eredete. A festett mennyezetes ágy egykor a felvidéki Likava várában állott. A rákövetkező században azonban már változatos funkciójú bútorok sorával találkozunk. A Mária Terézia korából származó pompás, intarziadíszes szekrények, komódok, írószekrények vagy éppen a kártyázáshoz készült játékasztal a társadalmi elit életének alkották egykor a keretét. A falakon függő mozgalmas, drámai hatású XVIII. századi festmények a barokk vallásos lelkületű világát teszik átélhetővé. A gyorsuló időre figyelmeztették tulajdonosaikat az ekkoriban elterjedő, míves foglalatba illesztett órák is: valóságos műremekek voltak, akár a komódon helyezték el, akár bútorszerű tokba állították őket.
A klasszicizmus és a biedermeier szerényebb, ám kényelmesebb polgári világát megidéző tárgyakon minduntalan visszaköszön az antikvitás öröksége: a székek meghajló lábain ugyanúgy, miként a könyvszekrény oszlopain vagy az asztalkák lantszerű támaszain. A vitrinszekrényben az asztalok ékességei, különféle kerámia-, porcelán- és üvegtárgyak kaptak helyet. A falakon Moson vármegyei nemes családok portréi, csendéletek s tájképek, közöttük a Magyaróvárott élt műkedvelő festő, a bécsi Akadémián tanult Szále János (1810-1870) alkotásai idézik meg az egykor volt otthonok világát.

Kőtár
A lapidárium római kőanyaga viszonylag kis darabszáma ellenére jól reprezentálja Pannonia provinciális kőemlékeit. A gyűjteményben katonai és polgári feliratok, a mindennapi élet tartozékai és a halotti kultusz emlékei egyaránt megtalálhatók. A síremlékanyag, melynek darabjai között az előkelő városi tisztviselő, a magas rangú katona, a római polgárjogot nyert bennszülött és a felszabadított rabszolga sírköve egyaránt szerepel, mintegy keresztmetszetét nyújtja Pannonia lakosságának.
A kiállításban található kora római kori kelta sírkövek Nyugat-Magyarország legnagyobb ilyen jellegű gyűjteményét jelentik. A kelta őslakosság síremlékei külön egységet képeznek, mivel az összes sírkő Sőtér Ágost bruck-újfalusi ásatása során került elő 1899-ben. A Kr. u. I. századból származó síremlékeket a késő római korban építőanyagként használták fel: a halottakat az egykori sírkövekből összeállított koporsókba tették. Az eredetileg festett sírkövek túlnyomórészt szembenéző teljes alakot vagy mellképet mutatnak. A nőket általában jellegzetes bennszülött viseletben és a régészeti ásatásokból is ismert kelta ékszerekkel (karperecekkel, nyakperecekkel, szárnyas fibulákkal) ábrázolják. A férfiak az előrehaladott romanizáció jeleként tógát és tunikát viselnek. A domborműves ábrázolások alatti feliratokon a bennszülöttek névanyaga mellett latin nevek is szerepelnek.
A felsoroltakon kívül még két — mitológiai jelenetet is ábrázoló — sírkő található a gyűjteményben, melyeket Scarbantia (Sopron) város egyik tisztviselője, illetve egy katonai parancsnok tiszteletére állítottak.
További két feliratos kőtábla a magyaróvári vár kapubejáratából került elő. Mindkettőt a XIV. Gemina legio katonái állították Mars, Jupiter, Minerva és a többi isten tiszteletére. A kövek magyaróvári előfordulása alapján a légió itteni tartózkodására lehet következtetni.
A gyűjteményben található római kori mérföldkő (mille passum) Nezsider vidékéről származik és a Kr. u. II. században állították.

Gyurkovics-emlékszoba
A Cselley-ház emeleti kiállítótermeiben 1989-től látogatható Dr. Gyurkovich Tibor főorvos egykori magángyűjteménye, amely a XIX-XX. századi magyar piktúra remekműveit vonultatja fel. A műgyűjtő unokaöccse volt a Kossuth-díjas Gyurkovics Tibor. Bár a költőnek nem volt családi kötődése Mosonmagyaróvárhoz, mégis azt kívánta, hogy szellemi hagyatéka nagybátyja gyűjteménye mellett kapjon helyet. Gyurkovicsot, aki kiemelkedőt alkotott a novella, a dráma, a vers, az esszé, és a regény műfajában, kellő tisztelettel, de gyurkovicsi közvetlenséggel igyekszünk bemutatni.
Az emlékszoba Gyurkovics Tibor (1931-2008) íróasztala köré rendezett tárgyakkal, dokumentumokkal nyújt bepillantást az író mindennapjaiba. A kiállított telefon kagylóját felemelve Gyurkovics Tibor üzenetrögzítője szólal meg. A színházi sarokban a drámaírót és a színészt mutatjuk be a Fekvőtámasz című darabban viselt jelmezével. Színházi plakátok, műsorfüzetek, súgópéldányok, forgatókönyvek szemléltetik gazdag drámaírói munkásságát.
A költő számos kötetében megtalálhatók azok a versek, melyeket festmények ihlettek. Festmény és vers egymásra találására szép példa Schéner Mihály: Lábbelik — Gyurkovics Tibor: Lábbelik című művei, amelyeket a kiállításban kiegészítettünk az ihletet adó cipőkkel. Az emlékszoba minigalériájában a művészbarátok által Gyurkovics Tibornak ajándékozott vagy ajánlott műalkotásokból láthatnak válogatást. Többek közt Amerigo Tot, Melocco Miklós, Gyulai Líviusz, Szász Endre művei tekinthetők meg. A kiállításhoz irodalmi fejtörő és keresztrejtvény kapcsolódik, melyet kicsiknek és nagyoknak egyaránt ajánlunk.