A Madarász-tó azon kevés tavaink közé tartozik, amelyek az elmúlt évszázadok alatt szinte semmit sem változtak. A hatalmas tündérrózsás megőrzése egyik kiemelt feladata a természetvédelemnek. A területről eddig 122 védett és fokozottan védett élőlény került elő.
Északon a tó jelentős nagyságú gyepterülettel érintkezik. A part mentén fűzlápok és fehérfűz ligetek foltjaival találkozunk. Természetvédelmi szempontból a terület legértékesebb része a tómeder és annak keskeny szegélyzónája. A sorozatos aszályos éveknek köszönhetően terjeszkedésnek indult a nádas. A tavat több évtized óta (kisebb megszakításoktól eltekintve) halastóként hasznosítják.
A terület ritka természeti értékek őrzője. Növénytani szempontból legértékesebb a nyílt vízen óriási tömegben található fehér tündérrózsa (Nymphea alba), melynek tőszáma meghaladja a 100.000-et. Génbanknyi mennyiségű (több, mint 30.000 tő) a konkoly (Agrostemma githago) él a környező árpaföldeken. Az unikális növények közül a keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) előfordulása említhető. A kékperjés láprét és szikes társulások kontaktzónájában találkozhatunk a kisfészkű aszattal (Cirsium brachicephalum) (tőszáma 750 körüli), a poloskaszagú kosborral (Orchis coriophora) (tőszáma közel 5.000) és a mocsári kosborral (Orchis laxiflora palustris) (tőszáma 200 feletti).
A fokozottan védett madarak közül a bölömbika (Botaurus s. stellaris), a törpegém (Ixobrychus m minutus), a vörösgém (Ardea p. purpurea), a gólyatöcs (Himantopus h. himantopus), a gulipán (Recurvirostra avosetta), a piroslábú cankó (Tringa t. totanus), a fattyúszerkő (Chlidonias h. hybridus), a kormos szerkő (Chlidonias n. niger), a gyurgyalag (Merops apiaster) és a szalakóta (Coracias g. garrulus) költ a területen.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Északon a tó jelentős nagyságú gyepterülettel érintkezik. A part mentén fűzlápok és fehérfűz ligetek foltjaival találkozunk. Természetvédelmi szempontból a terület legértékesebb része a tómeder és annak keskeny szegélyzónája. A sorozatos aszályos éveknek köszönhetően terjeszkedésnek indult a nádas. A tavat több évtized óta (kisebb megszakításoktól eltekintve) halastóként hasznosítják.
A terület ritka természeti értékek őrzője. Növénytani szempontból legértékesebb a nyílt vízen óriási tömegben található fehér tündérrózsa (Nymphea alba), melynek tőszáma meghaladja a 100.000-et. Génbanknyi mennyiségű (több, mint 30.000 tő) a konkoly (Agrostemma githago) él a környező árpaföldeken. Az unikális növények közül a keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) előfordulása említhető. A kékperjés láprét és szikes társulások kontaktzónájában találkozhatunk a kisfészkű aszattal (Cirsium brachicephalum) (tőszáma 750 körüli), a poloskaszagú kosborral (Orchis coriophora) (tőszáma közel 5.000) és a mocsári kosborral (Orchis laxiflora palustris) (tőszáma 200 feletti).
A fokozottan védett madarak közül a bölömbika (Botaurus s. stellaris), a törpegém (Ixobrychus m minutus), a vörösgém (Ardea p. purpurea), a gólyatöcs (Himantopus h. himantopus), a gulipán (Recurvirostra avosetta), a piroslábú cankó (Tringa t. totanus), a fattyúszerkő (Chlidonias h. hybridus), a kormos szerkő (Chlidonias n. niger), a gyurgyalag (Merops apiaster) és a szalakóta (Coracias g. garrulus) költ a területen.