2000-ben, a millennium évében a monoriak régi vágya teljesült, a város új állandó kiállítással gazdagodott. Régi és igaz megállapítás, hogy egy településnek vagy egy népnek nincs jövője, ha a múltját nem ismeri. Ezért már a múlt század első felében, 1930-ban kezdeményezték egy helyi múzeum létesítését.
Sajnos sem ez, sem a későbbi fellángolások nem voltak hosszan tartóak, és az összegyűjtött anyagok, dokumentumok nagyrészt elkallódtak. 2000-ben viszont Monor város és Pest megye önkormányzatának támogatásával a Monorért Baráti Kör tagjai, Kiss Attila és Németh László vezetésével elkészítették ezt az állandó kiállítást.
A kiállítás Monor történetét vázolja fel a kezdetektől napjainkig. A mamutleletek a környék földtörténeti múltját illusztrálják. Ezt követően az első terem az újkőkortól a csekély ősrégészeti és középkori anyagon keresztül, egészen a XIX. század közepéig mutatja be városunk történelmét a kiállítás.
A második terem a szabadságharc, a vasútépítés és a kiegyezés utáni időszak sokkal gazdagabb anyagát tárja elénk. Ebben a teremben a paraszti és polgári élet, a XIX: században még domináló mezőgazdaság és a mind jobban megerősödő kézműves és gyáripar emlékei láthatók.
A kiállítás mottója: „Alföld porában, kisváros zajában” erre az arculatra, a mezővárosi és a kisvárosi lét kettősségére utal.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Sajnos sem ez, sem a későbbi fellángolások nem voltak hosszan tartóak, és az összegyűjtött anyagok, dokumentumok nagyrészt elkallódtak. 2000-ben viszont Monor város és Pest megye önkormányzatának támogatásával a Monorért Baráti Kör tagjai, Kiss Attila és Németh László vezetésével elkészítették ezt az állandó kiállítást.
A kiállítás Monor történetét vázolja fel a kezdetektől napjainkig. A mamutleletek a környék földtörténeti múltját illusztrálják. Ezt követően az első terem az újkőkortól a csekély ősrégészeti és középkori anyagon keresztül, egészen a XIX. század közepéig mutatja be városunk történelmét a kiállítás.
A második terem a szabadságharc, a vasútépítés és a kiegyezés utáni időszak sokkal gazdagabb anyagát tárja elénk. Ebben a teremben a paraszti és polgári élet, a XIX: században még domináló mezőgazdaság és a mind jobban megerősödő kézműves és gyáripar emlékei láthatók.
A kiállítás mottója: „Alföld porában, kisváros zajában” erre az arculatra, a mezővárosi és a kisvárosi lét kettősségére utal.