Mogyorósbánya látnivalói
Templom
- Cím
- Mogyorósbánya
- Fő u. 64.
- 47.727510 N, 18.603290 E
- Kapcsolat Nincs megadva elérhetőség
Mogyorósbánya és környéke ősidők óta lakott hely, ahol kő-, római-, és Árpád kori, leletek is kerültek elő a földből, de földvár maradványaira is bukkantak itt. Első írásos említése 1269-ből való, ekkor Munorod, Munoros, 1277-ben Moniorous alakokban jelenik meg neve az oklevelekben. 1570-től Mogyoros, vagy Mogyorós. 1269-ben Mária királyné Pál veszprémi püspök öccsének, Hont-Pázmány nemzetségbeli Ármai Benedek ispánnak adta, és határát leíratta, mely elég pontosan követi a mai Mogyorósbánya határát.
A település neve a török időkben nem szerepel az írásos adatok között – valószínűleg a XVI. sz. első felében (1526-1543 táján) elpusztult –, később azonban lassan újranépesedett. A középkorban királynéi birtok, majd a Zovárdok és átmenetileg a Csákok birtokolják. 1437-ben a Budai Szent Klára Szerzetbéli Apácák szereznek itt birtokjogot, amit a rend feloszlatásáig (1782) meg is tartottak. Ettől kezdve egészen 1945-ig a földesúri jogokat a Vallásalap gyakorolta. A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu ismét lakatlanná vált. A XVIII. század elején az apácák ,,tótokat” (szlovákokat) és németeket telepítettek ide. 1825-ben kőszenet fedeztek fel a település határában, így a lakosság ez idő tájt bányászattal foglalkozott, ezért 1907-től a Mogyorós név helyett a Mogyorósbánya nevet kapja.
Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Miklós nevű papja szerepel. A török idő alatti elnéptelenedéssel középkori plébániája is megszűnik. 1701-ben Nyerges filiája, 1771-től Bajóthoz tartozik. 1914–70 között Péliföldszentkereszt fiókegyháza lesz, majd 1970-től plébánia. Templomáról az 1701. évi visitatio canonica így emlékezik meg:
“Temploma elhagyatva tető nélkül. És mivel régi lakosai a háborúban mind elvesztek, az ide érkezett tótok nem tudják, ki építtette a templomot, vagy hogy melyik szentnek volt szentelve.”
Az 1755. évi visitatio canonica-ban pedig ez áll:
„Templomának nincs sekrestyéje, szentélye boltíves, a hajó mennyezete deszkázott. Az apácák (budai klarisszák) és a község költségén épült… A plébánosnak (nyergesújfalui) gondoskodnia kell, hogy évenként hétszer szentmise mondassék.”
Az említett templom a XII. századból származó román stílusú templom átépítése. Belsőleg a templomot 1957-ben, külsőleg 1968-ban újítják fel. Az egyházi tulajdonban levő plébániaház 1966-ban épült.
A település neve a török időkben nem szerepel az írásos adatok között – valószínűleg a XVI. sz. első felében (1526-1543 táján) elpusztult –, később azonban lassan újranépesedett. A középkorban királynéi birtok, majd a Zovárdok és átmenetileg a Csákok birtokolják. 1437-ben a Budai Szent Klára Szerzetbéli Apácák szereznek itt birtokjogot, amit a rend feloszlatásáig (1782) meg is tartottak. Ettől kezdve egészen 1945-ig a földesúri jogokat a Vallásalap gyakorolta. A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu ismét lakatlanná vált. A XVIII. század elején az apácák ,,tótokat” (szlovákokat) és németeket telepítettek ide. 1825-ben kőszenet fedeztek fel a település határában, így a lakosság ez idő tájt bányászattal foglalkozott, ezért 1907-től a Mogyorós név helyett a Mogyorósbánya nevet kapja.
Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Miklós nevű papja szerepel. A török idő alatti elnéptelenedéssel középkori plébániája is megszűnik. 1701-ben Nyerges filiája, 1771-től Bajóthoz tartozik. 1914–70 között Péliföldszentkereszt fiókegyháza lesz, majd 1970-től plébánia. Templomáról az 1701. évi visitatio canonica így emlékezik meg:
“Temploma elhagyatva tető nélkül. És mivel régi lakosai a háborúban mind elvesztek, az ide érkezett tótok nem tudják, ki építtette a templomot, vagy hogy melyik szentnek volt szentelve.”
Az 1755. évi visitatio canonica-ban pedig ez áll:
„Templomának nincs sekrestyéje, szentélye boltíves, a hajó mennyezete deszkázott. Az apácák (budai klarisszák) és a község költségén épült… A plébánosnak (nyergesújfalui) gondoskodnia kell, hogy évenként hétszer szentmise mondassék.”
Az említett templom a XII. századból származó román stílusú templom átépítése. Belsőleg a templomot 1957-ben, külsőleg 1968-ban újítják fel. Az egyházi tulajdonban levő plébániaház 1966-ban épült.
További keresési lehetőségek