A bükkábrányi külszíni fejtésű lignitbánya területén 2007 júliusában, a felszín alatt mintegy 65 méteres mélységből került napvilágra a magyar földtani és ősnövénytani kutatások történetének egyik legszebb leletegyüttese, egy körülbelül 7 millió éves mocsárciprus-erdő részlete. A felfedezés világviszonylatban is példa nélkülinek nevezhető, hiszen a feltárt 16 fatörzs mindegyikét álló helyzetben őrizte meg számunkra az őket eltemető homok. A fák anyaga nem kövesedett meg, sejtszerkezetük a ma élő fákhoz hasonlítva alig roncsolódott és alakult át.
A Mátrai Erőmű Zrt. és a bükkábrányi lignitbánya igazgatósága önzetlenül biztosította, hogy a páratlan leletegyüttest és környezetét több tudományos intézmény szakemberei a helyszínen is megvizsgálhassák. A miskolci Herman Ottó Múzeum, valamint a Bükki Nemzeti Park Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület külön engedélyt kaptak arra, hogy az erdőrészletből egész törzseket emeljenek ki és szállítsanak el további kutatások és a nagyközönségnek történő bemutatás céljára.
A Herman Ottó Múzeum munkatársai Veres János kutatásvezető irányításával négy fatörzset vágtak ki és szállítottak el Miskolcra, ahol Bánfalvy Ferenc osztályvezető-farestaurátor koordinálásával azonnal megkezdték konzerválásukat. Ezzel egy időben megszületett egy új, az ősfák korát, azaz a földtörténeti miocén kort (23–5,3 millió év) bemutató kiállítóhely alapításának gondolata. A „Pannon-tenger Múzeum” 2013. november 20-i megnyitása lehetőséget teremtett az évtizedekkel korábban megszüntetett természettudományos gyűjtemény újraalapítására is Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár néven. A múzeum a tár létrehozásával a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek gyűjtését, kutatását, megőrzését és rendszeres bemutatását tűzte ki célul.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának.
Az elmúlt 65 millió évben a Pannon-medencében számos gazdaságilag jelentős nyersanyagunk keletkezett. Gondolhatunk például a lápos, mocsaras területeken meginduló kőszénképződésre, a vulkanizmushoz köthető ércesedésre, vagy a mélyben megbúvó hatalmas édesvízkészletekre. Az ilyen és ezekhez hasonló nyersanyagok, jelenségek és folyamatok feltérképezésével, leírásával és vizsgálatával is szeretnénk hozzájárulni távoli múltunk minél részletesebb megismeréséhez és környezetünk ésszerű gazdasági hasznosításához.
Gyűjtő- és vizsgálati területünk szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A Mátrai Erőmű Zrt. és a bükkábrányi lignitbánya igazgatósága önzetlenül biztosította, hogy a páratlan leletegyüttest és környezetét több tudományos intézmény szakemberei a helyszínen is megvizsgálhassák. A miskolci Herman Ottó Múzeum, valamint a Bükki Nemzeti Park Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület külön engedélyt kaptak arra, hogy az erdőrészletből egész törzseket emeljenek ki és szállítsanak el további kutatások és a nagyközönségnek történő bemutatás céljára.
A Herman Ottó Múzeum munkatársai Veres János kutatásvezető irányításával négy fatörzset vágtak ki és szállítottak el Miskolcra, ahol Bánfalvy Ferenc osztályvezető-farestaurátor koordinálásával azonnal megkezdték konzerválásukat. Ezzel egy időben megszületett egy új, az ősfák korát, azaz a földtörténeti miocén kort (23–5,3 millió év) bemutató kiállítóhely alapításának gondolata. A „Pannon-tenger Múzeum” 2013. november 20-i megnyitása lehetőséget teremtett az évtizedekkel korábban megszüntetett természettudományos gyűjtemény újraalapítására is Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár néven. A múzeum a tár létrehozásával a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek gyűjtését, kutatását, megőrzését és rendszeres bemutatását tűzte ki célul.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának.
Az elmúlt 65 millió évben a Pannon-medencében számos gazdaságilag jelentős nyersanyagunk keletkezett. Gondolhatunk például a lápos, mocsaras területeken meginduló kőszénképződésre, a vulkanizmushoz köthető ércesedésre, vagy a mélyben megbúvó hatalmas édesvízkészletekre. Az ilyen és ezekhez hasonló nyersanyagok, jelenségek és folyamatok feltérképezésével, leírásával és vizsgálatával is szeretnénk hozzájárulni távoli múltunk minél részletesebb megismeréséhez és környezetünk ésszerű gazdasági hasznosításához.
Gyűjtő- és vizsgálati területünk szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed.