Mindszentkálla látnivalói
Kerekikál földvár
A Balaton-felvidék gyöngyszeme a varázslatos szépségű Káli medence. Nevét a honfoglaláskor itt megtelepedő Kál horkáról kapta, az összes település nevében megtalálható a vezér neve.
Az egykori fehérvári régi hadiút mellett található a mocsaras tájból 35m-re kimagasodó vulkáni eredetű Kereki-domb.
A Kereki-dombon az avatott szem még nyomokban felfedezheti egy kettős földsánc maradványait, melyet a régészeti leletek kb. 3000 évvel ezelőttre, a bronz kor végére, vagy a vas kor elejére datálnak. Feltételezhető, hogy a Kál horka nemzetség is itt ütötte fel tanyáját és ebből a földvárból indult hadjárataira. A közelben, Mindszentkállától északra, az un. Pogány-dűlőben feltárt X. századi temető 49 sírja (1903-ban Sági János tárta fel) és a Szentbékkállától keletre eső töttöskáli lovassírból előkerült kard is mind a Kál horka korának emlékét őrzi. A sírban egyenes, kétélű — német típusú — kardot találtak, melynek markolatát 10-15 fokkal megdöntve a kardot (a magyar kézhez jobban idomuló) szablyához hasonló súlypontúvá tették. Kali horka — Kézai Simon mester krónikája szerint — valószínűleg a honfoglalás harcaiban, a németekkel vívott csaták valamelyikében esett el.
Bíborbanszületett Konsztantinosz bizánci császár 950-es években írt művében, valamint a XIII. és XIV. századi Magyar krónikákban egyarátn találunk utalást Kál horka illetve fia Bulcsú személyére. VII. Konsztantinosz a Birodalom kormányzásáról c. művében ezt írja: "Tudnivaló, hogy Bulcsú a horka Kalinak, a horkának a fia, és hogy a Kali tulajdonnév, a horka meg méltóság, valamint a jila (*gyula - szerk.) is, amely nagyobb a horkánál".
A domb aljában később falu is megtelepült, az egykori Kerekikál, ami a török korban pusztult el.
A Zánka - Köveskál - Gyulakeszi útvonal mellett a Szenbékkállai leágazót elhagyva a tájból egy cserjékkel benőtt domboldal emelkedik ki. A túraútvonalat tábla jelzi. A kerekikáli templomromtól meredek ösvény vezet fel a földvárhoz.
Az egykori fehérvári régi hadiút mellett található a mocsaras tájból 35m-re kimagasodó vulkáni eredetű Kereki-domb.
A Kereki-dombon az avatott szem még nyomokban felfedezheti egy kettős földsánc maradványait, melyet a régészeti leletek kb. 3000 évvel ezelőttre, a bronz kor végére, vagy a vas kor elejére datálnak. Feltételezhető, hogy a Kál horka nemzetség is itt ütötte fel tanyáját és ebből a földvárból indult hadjárataira. A közelben, Mindszentkállától északra, az un. Pogány-dűlőben feltárt X. századi temető 49 sírja (1903-ban Sági János tárta fel) és a Szentbékkállától keletre eső töttöskáli lovassírból előkerült kard is mind a Kál horka korának emlékét őrzi. A sírban egyenes, kétélű — német típusú — kardot találtak, melynek markolatát 10-15 fokkal megdöntve a kardot (a magyar kézhez jobban idomuló) szablyához hasonló súlypontúvá tették. Kali horka — Kézai Simon mester krónikája szerint — valószínűleg a honfoglalás harcaiban, a németekkel vívott csaták valamelyikében esett el.
Bíborbanszületett Konsztantinosz bizánci császár 950-es években írt művében, valamint a XIII. és XIV. századi Magyar krónikákban egyarátn találunk utalást Kál horka illetve fia Bulcsú személyére. VII. Konsztantinosz a Birodalom kormányzásáról c. művében ezt írja: "Tudnivaló, hogy Bulcsú a horka Kalinak, a horkának a fia, és hogy a Kali tulajdonnév, a horka meg méltóság, valamint a jila (*gyula - szerk.) is, amely nagyobb a horkánál".
A domb aljában később falu is megtelepült, az egykori Kerekikál, ami a török korban pusztult el.
A Zánka - Köveskál - Gyulakeszi útvonal mellett a Szenbékkállai leágazót elhagyva a tájból egy cserjékkel benőtt domboldal emelkedik ki. A túraútvonalat tábla jelzi. A kerekikáli templomromtól meredek ösvény vezet fel a földvárhoz.
További keresési lehetőségek