Túri Fazekas Múzeum

A Túri Fazekas Múzeum Magyarország legnagyobb, kifejezetten népi cserépedényeket gyűjtő, múzeumi státuszú közgyűjteménye. A jelenleg 8 ezernél valamivel több kerámiából álló anyagunk európai szinten is a legnagyobbak közé tartozik. A kiállításokban és a raktárakban fellelhető régi és kortárs cserépedények, dokumentumok olyan kulturális értéket képviselnek, illetve olyan fontos szakmai adatbázist alkotnak, ami csak a legnagyobb hazai néprajzi gyűjteményekhez hasonlítható – pl. Néprajzi Múzeum, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Déri Múzeum stb.

Múzeumunk alapítására 1983-ban került sor, amikor a város vezetése, támogatva Szabó László és Gulyás Éva néprajzkutatók gyűjtőmunkáját, kérvényezte a múzeum számára a működési engedélyt.

A kiállításoknak és a raktáraknak a Damjanich u. 2. szám alatt található, egykori izraelita iskola adott helyet, a gyűjtemény első igazgatója Dr. Nagy Molnár Miklós néprajzkutató lett, őt Dr. Tolnay Gábor történész követte, majd 2008-tól Pusztai Zsolt néprajzkutató vezeti az intézményt.

A múzeum 2004-ben átköltözött a felújított Bolváry-kúriába, Mezőtúr egyik legszebb műemlék épületébe, ahol ma is megtalálható. A felújítás során állandó kiállításoknak és időszaki kiállításoknak alkalmas terek kerültek kialakításra, valamint egy új épületben kerültek elhelyezésre a raktárak, az irodák és a majd 3000 kötetből álló könyvtár is.

Múzeumunk kezeli a 2010 óta Mezőtúron található Kun Zsigmond Néprajzi Gyűjtemény mintegy 1100 darabját. E gyűjtemény teljes birtokbavétele jelenleg folyamatban van, 2018 végére a múzeum leltárkönyveibe bevezethetjük Kun Zsigmond hagyatékát.

Múzeumunk a gyűjtemények kezelése, kiállítása és publikálása mellett számos programot szervez, ezek egy része kapcsolódik a mezőtúri fazekassághoz, de helytörténettől kezdve a képzőművészetig múzeumpedagógia foglalkozásokkal, ismeretterjesztő előadássorozatokkal, vásárokkal is próbáljuk bemutatni munkánkat, részt venni a város, a járás és a térség kulturális életében.

A múzeum ma Mezőtúr kulturális életének egyik legfontosabb élő, fejlődő központja. Udvara nyári fesztiválok helyszíne. Épületei közösségi terek és tudományos kutatóhelyek, melyeket a helyieken kívül sok turista, valamint az ipartörténet, a kerámiakultúra iránt érdeklődő szakember is meglátogat.