1733-ban készült a kőből épített templom.
1766-ban szobordíszes barokk templommá alakították.
Eger 1552. évi ostromával kapcsolatos harcokban a török elpusztította a falut, mely ettől kezdve hosszú ideig a puszta falvak között szerepel. 1580-ban Rudolf király a Szemere és Andornak nevű falvakat illető “latens” királyi birtokjogot Mocsáry Györgynek és Gergelynek adományozta, de a tényleges birtokosok a Liptaiak megakadályozták Mocsáryék birtokba iktatása.
A birtokjogi kérdéseket az 1668. 1682. majd 1689. évi megegyezés oly módon szabályozta, hogy a kérdéses falvak fele része átadatott a Mocsáryaknak. másik fele része a Liptaiak birtokában maradt. Ténylegesen az egész XVII. században e két család bírta Szemerét. 1727-ben Liptai János a Mocsáryakkal folytatott birtokperben minden követeléséről lemondott, és pénzbeli kártérítés ellenében minden jogát átruházta Mocsáry Lászlóra. Ettől kezdve a Mocsáryak voltak a kizárólagos birtokosok. 1759-ben Mocsáry Sámuel és Pál az egész Szemere helységet 27 ezer forintért átruházták Fáy Lászlóra, így 1771-ben az úrbérrendelkezéskor br. Fáy László a 22 jobbágytelek ura. Azonban Mocsáry Pál özvegye, Szemerey Johanna perrel támadta meg a szerinte sérelmes átruházást, ennek eredményeként az özvegy még 1771-ben visszakapta a falut.
1776-ban a Mocsáryak 23 ezer forintért 32 évre br. Orecy Lőrincnek zálogosították el a falut. 1806-ban a bérletet további hat évre meghosszabbították. Végre 1814-ben visszakerült a falu a tulajdonosnak, a Mocsáry családnak kezelésébe. 1807-ben már állott az egyemeletes Mocsáry-kastély, a földszinten hét, az emeleten két szobával. A templomot Fáy László építette 1760- 1766-ban.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
1766-ban szobordíszes barokk templommá alakították.
Eger 1552. évi ostromával kapcsolatos harcokban a török elpusztította a falut, mely ettől kezdve hosszú ideig a puszta falvak között szerepel. 1580-ban Rudolf király a Szemere és Andornak nevű falvakat illető “latens” királyi birtokjogot Mocsáry Györgynek és Gergelynek adományozta, de a tényleges birtokosok a Liptaiak megakadályozták Mocsáryék birtokba iktatása.
A birtokjogi kérdéseket az 1668. 1682. majd 1689. évi megegyezés oly módon szabályozta, hogy a kérdéses falvak fele része átadatott a Mocsáryaknak. másik fele része a Liptaiak birtokában maradt. Ténylegesen az egész XVII. században e két család bírta Szemerét. 1727-ben Liptai János a Mocsáryakkal folytatott birtokperben minden követeléséről lemondott, és pénzbeli kártérítés ellenében minden jogát átruházta Mocsáry Lászlóra. Ettől kezdve a Mocsáryak voltak a kizárólagos birtokosok. 1759-ben Mocsáry Sámuel és Pál az egész Szemere helységet 27 ezer forintért átruházták Fáy Lászlóra, így 1771-ben az úrbérrendelkezéskor br. Fáy László a 22 jobbágytelek ura. Azonban Mocsáry Pál özvegye, Szemerey Johanna perrel támadta meg a szerinte sérelmes átruházást, ennek eredményeként az özvegy még 1771-ben visszakapta a falut.
1776-ban a Mocsáryak 23 ezer forintért 32 évre br. Orecy Lőrincnek zálogosították el a falut. 1806-ban a bérletet további hat évre meghosszabbították. Végre 1814-ben visszakerült a falu a tulajdonosnak, a Mocsáry családnak kezelésébe. 1807-ben már állott az egyemeletes Mocsáry-kastély, a földszinten hét, az emeleten két szobával. A templomot Fáy László építette 1760- 1766-ban.