Árpád-kori templomrom

Az egy hajós, egyenes szentélyzáródású templom a 13. században épült román stílusban. 1460-ban Berzeviczi Pohárnok István (aki Zsigmond király udvari vitéze volt, és mert szolgálatokat tett az uralkodónak a husziták elleni harcokban, különösen pedig a trencsényi vár védelmében jeleskedett, megkapta Nyárádot vámjövedelmeivel, malmaival) olyan keresztényi cselekedetre szánta magát, amely meghökkentőnek tűnik. Feleségével, Annával egyetértőleg misealapítványt tett a nyárádi Szent Anna tiszteletére emelt egyháznál "saját maguk valamint minden élők és megholtak lelki üdvéért".

A lelkész javadalmazására átengedték a malom minden szombati jövedelmét. 1544-ben Mehemed pasa Miskolc ellen indult, közben 45 falut köztük Nyárádot is felperzselte. Az 1596-os mezőkeresztesi csatában a falu felvonulási terület volt. A falu egy részét a törökök felégették. Az 1725. évi tűzvész után 1728-ban megkezdik Nyárád tönkrement középkori templomának restaurálását, bővítését. A templom mérete 15 x 5 méter, szilárd anyagból épült a falu déli végén, kis ligettel körülvéve, hogy tűzvészektől biztonságban legyen. Valaha a templom mellett volt a temető.

A templomban volt egy kripta, melyet a Bárczi család építtetett a maga számára. Szentély és hajó mennyezetes, sekrestye az északi oldalon boltozott, tető közepén tornyocska, tetején kettős vaskereszt, homlokzat a tető magasságáig falazott, rajta középen Nepomuki Szent János kőszobra (Csehország védőszentje, kultusza Magyarországon is jelentős volt). A főoltáron Szent Anna festett képe volt. 1812-ben Benitzky Mária, Majtényi Pál özvegye állíttatta helyre, ekkor épült a torony is. A tetőzetet fémmel megerősítették és zsindelyfedést kapott. A toronyban három harang lett felszerelve. A legnagyobb harang 1 mázsás, Szent Anna tiszteletére szentelték, a második harang 70 fontos és Szent Lajosnak szentelték, a legkisebb, 40 fontos harangot Szent László és minden szentek tiszteletére szentelték. A kórusra falépcső vezetett. A templomon 9 ablak, orgonája 5 regiszteres volt. 1905-ben a Műemlékek Országos Bizottságának kiadványa említést tesz a pálosok egykori kolostoráról is, mely kazamata rendszerhez kapcsolódott. 1944 novemberében német megfigyelőállomás volt a kistemplom tornyában felállítva.

A szovjet csapatok támadásakor találatot kapott, majd villámcsapás érte. Az épület állaga ezt követően fokozatosan romlott. A község új temploma 1936-ban épület fel, vélhetően ezért nem állították már helyre a régi kistemplomot. Ennek ellenére 1954-ig rendeltetésszerűen használták, ebben az évben zajlott benne az utolsó esketés és keresztelő. Ezt követően a helybeliek a használaton kívüli templomot elkezdték lebontani, széthordani. Köveit lakóházak és melléképületek építéséhez használták fel. Mire az egyházközség hivatalosan kezdeményezte védett műemlékké nyilvánítását, jelentős részét már elhordták. A dél-borsodi térség egyik legrégebbi építészeti emlékének így ma már sajnos csak torzója látható. A romok állagmegóvására 1970-ben került sor, azóta a falak állapota ismét romlásnak indult.

A templomrom Mezőnyárádon, a Szondi út végén található. Folyamatosan megtekinthető.