Csanád vezér szobra

Anonymus gestája szerint Csanád (10-11. sz.) Doboka főúrnak és Kalotha fiatalabb lányának Karoldunak a fia, az egyik honfoglaló törzsfő leszármazottja, I. Szt. István rokona volt. Csanád II. Gyula erdélyi udvarában nevelkedett pogány hitben.

1005-ben István király legyőzte Gyulát és Csanád a király udvarába került, megkeresztelkedett, keresztapja István király lett. A Gellért- legenda szerint előbb a pogány Ajtony fővezére volt, majd tőle elpártolva, a római hit szerint megkeresztelkedett és István király szolgálatába állt.

A nagyőszi csatában - 1028-ban - István király megbízásából Csanád vezér legyőzte a feudális államalapítás ellen lázadó Ajtony seregét. István király az újonnan szerzett területen, a Maros-Tisza szögtől délre egészen az Al-Dunáig terjedően királyi vármegyét alapított. A király a győztes hadvezérét tette meg az új vármegye urának, első ispánjának.

Csanád igazgatása alatt megindult a vármegyében a keresztény hittérítés. Az Ajtony feletti győzelem emlékére 1030 táján az Oroszlános-halmon kolostort építtetett, melyet a Benedek-rendi szerzeteseknek adományozott. Csanád vára lett az új egyházmegyei püspökség székhelye, melynek első püspöke Szt. Gellért volt. A későbbiekben Csanád vezér lett a névadója a várispánság székhelyének, a püspökségnek és magának a vármegyének is.

Mezőkovácsháza egy árpádkori település maradványa, 1000 évig (1950-ig) Csanád megye része volt. Csanád vezér szobrának állításával a város - a vármegyéhez tartozó települések közül elsőként, mint Csanád megye volt járási székhelye - méltóképpen hoz létre örök emléket egy olyan személyiségnek, aki az államalapítás korában megjeleníti a pogányságból a kereszténységbe való átmenetet.