A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. udvarán álló indiai platánfa (Platanus Occidentalis) valószínűleg Magyarország egyik legnagyobb platánfája. 35 m magas, 4,8 m körméretű, 900 négyzetméternyi területet takar be lombsátra.
A platánfát 1819-ben ültették egy másik társával együtt.
Az Északi udvarban az egyik fa a II. világháború végén kipusztult, ugyanis a katonák a lovaikat a fához kötözték ki, és az éhes lovak teljesen lerágták a fa kérgét és leveleit.
Valamikor az 1930-as években úgy tűnt, vége lesz a ma is élő Déli udvarban lévő indiai platánfa lenyűgöző látványnak, mert levelei fonnyadoztak, ágai szomorúan lekonyultak. Mezőhegyes akkori főmérnöke szerette a természetet, nem hagyta magára az 1784-ben alapított Ménesbirtok egyik ékességét. Tekintélyes lombkoronája alatt fél méter mélyen kitermeltette a földet, és hosszú ideig marhavérrel injektálták a nagybeteg fa gyökereit. Aztán a derék cselédek visszahordták a földet, a mérnök úr pedig várta a tavaszt. A marhavér beszerzése nem okozott gondot, mert a közelben vágóhíd működött. Eljött a kikelet – és az öreg platán kivirult, újrahajtott, régi pompájában élt tovább.
A mezőhegyesiek úgy tartják, hogy azóta is látható egy sötétebb csík a fa oldalán. Alsó ágai most annyira nehezek, hogy rákönyökölnek a talajra.
Három hely van Békés megyében, ahová az ifjú házasok fényképezkedni járnak – a Szabadkígyósi kastély, a Szarvasi arborétum és itt Mezőhegyesen a platánfa alatt.
A fán megfigyelhető érdekességek:
lombsátor a földet éri, több helyen gyökeret eresztett
himlőhelyes ágak
az ágak több helyen összenőttek
fa kérgének kivilágosodása
fa gyökérzete akkora, mint a lombsátor maga
A korábban megyei védettség alatt álló fát, a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról szóló 13/2004. (IV. 21.) önkormányzati rendeletben Mezőhegyes Város Képviselő-testülete helyi védelem alá helyezte.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A platánfát 1819-ben ültették egy másik társával együtt.
Az Északi udvarban az egyik fa a II. világháború végén kipusztult, ugyanis a katonák a lovaikat a fához kötözték ki, és az éhes lovak teljesen lerágták a fa kérgét és leveleit.
Valamikor az 1930-as években úgy tűnt, vége lesz a ma is élő Déli udvarban lévő indiai platánfa lenyűgöző látványnak, mert levelei fonnyadoztak, ágai szomorúan lekonyultak. Mezőhegyes akkori főmérnöke szerette a természetet, nem hagyta magára az 1784-ben alapított Ménesbirtok egyik ékességét. Tekintélyes lombkoronája alatt fél méter mélyen kitermeltette a földet, és hosszú ideig marhavérrel injektálták a nagybeteg fa gyökereit. Aztán a derék cselédek visszahordták a földet, a mérnök úr pedig várta a tavaszt. A marhavér beszerzése nem okozott gondot, mert a közelben vágóhíd működött. Eljött a kikelet – és az öreg platán kivirult, újrahajtott, régi pompájában élt tovább.
A mezőhegyesiek úgy tartják, hogy azóta is látható egy sötétebb csík a fa oldalán. Alsó ágai most annyira nehezek, hogy rákönyökölnek a talajra.
Három hely van Békés megyében, ahová az ifjú házasok fényképezkedni járnak – a Szabadkígyósi kastély, a Szarvasi arborétum és itt Mezőhegyesen a platánfa alatt.
A fán megfigyelhető érdekességek:
lombsátor a földet éri, több helyen gyökeret eresztett
himlőhelyes ágak
az ágak több helyen összenőttek
fa kérgének kivilágosodása
fa gyökérzete akkora, mint a lombsátor maga
A korábban megyei védettség alatt álló fát, a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról szóló 13/2004. (IV. 21.) önkormányzati rendeletben Mezőhegyes Város Képviselő-testülete helyi védelem alá helyezte.