Remetebarlang

A környékhez több, Szent Lászlóval és csodálatos gyógyulásokkal kapcsolatos monda fűződik. Szentkút a hagyományok szerint az 1200-as évektől búcsújáró hely volt.

A remetebarlang középkori eredete nem igazolható. A remeték főleg a XVIII. században tartózkodtak a barlangban, de egyes közlések szerint még az 1930-as években is lakták. A barlangnak két kápolnája, egy nagyobb csarnoka, egy konyhája, étkezőhelyisége, három hálókamrája, egy kamrája és egy illemhelye volt. A helyiségek méretei változóak, legnagyobb a két kápolna és a konyha, belmagasságuk 1,9-2,6 méter közötti. Mennyezetük sík, illetve a kápolnáé kosárívesen van kifaragva. Több helyen megmaradtak az ajtók és ablakok keretei, az ablakokon vasrács nyoma látható. Mindkét kápolnába oltárt, a jobboldaliban az oldalfalból előreugró karéjos végződésű keresztet faragtak ki a puha mészkőből.

A konyha volt az egyetlen fűthető helyiség, itt a tűzhely, a füstelvezető csatorna, a falak melletti ülőpadkák és a nagyméretű téglából készült padlóburkolat maradványai még megfigyelhetők. A hálókamrában deszkafekhelyek tartására szolgáló párkányok maradtak meg.

A barlangok felett a sziklafalon még látható a füstcsövet tartó vaskengyel, valamint a korábban még meglévő három nagy fakereszt rögzítő szögei.