Római Katolikus templom

Az ajtókeret évszáma szerint 1789-ben, az eddigi Irodalom szerint 1750-ben épült, a Canonica Visitatio nem maradt meg. Feltehetően középkori templom felhasználásával épült barokk templom, 1789-ben átépítették.

Észak-déli irányú hossztengelyű, alaprajza hossznégyszög, visszaugró szentélye kívül a nyolcszög három oldalával zárul — vegyes kőfalazás nyomaival. Feltehetően középkorú maradványú. Tornya nincs, a homlokzat közepén kétszárnyú bejárati ajtó, szögletesen záródó, kőből faragott, füles profilú kerettel; középen fent vésett évszám: 1789. Az ajtó felett két egy másfeletti, négyszögű ablakkal tagolt oromfal. A hajó keleti oldalán két, a szentély nyugati oldalán egy félkörös záródású ablak. A sima, lábazat nélküli falon fent ereszpárkány. Nyeregtető, az oromfalnál lekontyolt, mögötte kis, részben fából készült huszártorony. A szentélyen négyélű félsátortető.

Belül kétszakaszos, három félkörös hevederív között két csehüvegboltozattal fedett hajó, a szentélynégyszög hasonló boltozattal. Belül a szentély félkörösen záródik. Balról hozzáépített sekrestye. Faragott faoszlopokon álló erkélyes karzata a hajótér kb. egyharmadát foglalja el.

Főoltár, a mensa és a tabernákulum új, mögötte figyelemreméltó barokk oltárépítmény, színes festésű márványozással és aranyozással díszített fa. Rajta, illetve előtte, három szintben elhelyezett faszobrok, a XVlII. század derekának zamatos provinciális faragványai. A középszinten kettős, dúsan faragott és aranyozott korintuszi fejezetű oszlopokkal hét szakaszra tagozott építmény középrészében félkörös lunettában olajfestmény,

A vászonra festett oltárkép a Királyok imádását ábrázolja és Kracker valamelyik követőjének műve. Baloldalról kiindulva két-két oszlop között Szt. András és Szt. Péter alakjai, e kettő között laposívű fülkében Szt, István király magyar öltözetben; jobboldalon szintén két-két oszlop között Szt. Pál és Szt. János alakjai, e kettő között pedig a vizet fakasztó Szt. László király lovas alakja, szintén magyar öltözetben, lábánál a magyar címerrel. A tagolt és aranyozott párkánnyal záródó középszint felett a felső emeleten balról Szt. Márton lovas alakja a koldussal, mellette szabadon álló vértanú pálma-ággal, majd magyarországi Szt. Erzsébet koldussal és Szt. Imre alakjai. Utóbbi kettő magyar viseletben. Középen félkörívben záródó, aranyozott keretben, vászonra festett olajkép a Szentháromságot ábrázolja. Ettől ismét balfelé továbbhaladva két miseornátusba öltözött szent között Szt. Antal, majd Szt. Vendel és végül Szt. György lovon, sárkánnyal. Valamennyi figura szabadon álló. Az oltár építmény legfelső párkányán ismét szabadon álló szobrocskák sora, középen a festmények felett Szt. Mihály lovas alakja, balról és jobbról két-két női szent, kétoldalt szárnyas angyalok. A női szentek mögött faragott aranyozott füzért tartó puttók sora. Valamennyi szobor színesen festett, opaklakkal átvont.