Római katolikus templom

1696-ban katolikusok által használt kőtemplomokat írták össze. Az 1720-as évek elején az Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt templomát említik, a falu ekkor Mátraballának volt leányegyháza.

Az 1746. évi egyházlátogatás idején a templom tetőzete helyreállításra szorult, felszerelése hiányos, három oltára közül egyik a Fájdalmas Szűz tiszteletére volt szentelve. Nyilvános körmenetet innét sehová sem szoktak vezetni s miután a hívek az anyaegyháztól, Ballától távol laktak, az ottani anyaegyházba ritkán jártak át, de a másik filiába, Nádújfaluba sem mentek. Amikor viszont ritkán – havonta egy vasárnapon- náluk van a mise, akkor teljes számban megjelennek. A ballai plébános ilyenkor sem tart számukra hitoktatást, eléggé sérelmezik is hiányos ellátásukat. Az iskolamester- kántor a templomi szolgálatban szorgalmas, tanítja a gyermekeket is, de katekizmusra nem, - mondja mindezt az 1746. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve.

Bizonyára a pasztorációs munka hiányosságait kívánta Barkóczy püspök kiküszöbölni azzal, hogy 1747 április 18-tól a recski plébániához csatolta Derecskét. A régi derecskei templomot az 1770-es évek közepén lebontották, s 1775-ben Zsiday László recski plébános Rubin Lőrinc egri kőművessel új templomot kezdett építtetni, de halálával a munka félbeszakadt s csak 1804-ben fejezte be az építést az új plébános, Szabó Gáspár. Az új templom védőszentje az előző építető – Zsiday – kívánságára Fájdalmas Szűz lett. 1830-ban az egész falu leégett, a templomtetővel együtt, melyet azután egy losonci kőműves restaurált. A falakat 1838-ban javították ki Egerben lakó olasz kőművesek.

1935. február 13-án így rendelkezett az egri érsek: „a Recskhez tartozó mátraderecskei fiókegyházat, mely a törökdúlás idejéig plébánia volt, a hívek kérésére újból plébániai rangra emeljük és az 1803. esztendőben felépített és a Fájdalmas Szűzanya oltalma alá helyezett templomot plébániai templomnak nyilvánítjuk”. A 2095 katolikus hívő nagy része bánya- és gyári munkás, szegény volt, a plébános még az első évben bérelt lakásban lakott. A plébániaház építését 1936-ban Bell Miklós téglagyáros kezdeményezte, a tervezést, felügyeletet házilag végeztette, építési anyagot adott.