Az Aggteleki Nemzeti Park déli részén, a Szalonna-Rudabányai-hegység területén található Martonyi községtől kb. 3,5 km-re Háromhegyi Pálos templom- és kolostorrom. Az Aggteleki Nemzeti Park területén - a Szádvár mellett - a legjelentősebb középkori épület, országos jelentőségű műemlék.
A múlt
A Magyar Pálos Rend
A háromhegyi kolostort 1341-ben a Martonyi nemesek, (Tekes fiai) alapították. 1399-ben Szalonnai István és fiai birtokolják. A Boldogságos Szűz tiszteletére emelt templom szentélyének három oltárát 1411-ben János egri segédpüspök szentelte fel.
A törökkel vívott háborúval kapcsolatos változások a kolostor sorsát is megpecsételték. A nemesek támogatásának csökkenése vagy talán a török betörések miatt 1550 körül vált lakatlanná.
Jelen és jövő
A Martonyi Háromhegyi Pálos templom- és kolostor a pálos rendhez kapcsolható legjobb állapotban megmaradt épületegyüttese az országnak. A templomhajó orom- és oldalfalai állnak. De ami a legfontosabb, hogy építészetileg rekonstrukcióra alkalmas. Aki korábban személyes ismeretségbe került a műemlékkel, azoknak kis csalódást okozhat az, hogy a templom belsejében álló két hatalmas bükkfát időközben kivágták. A mintegy 140-150 éves fák veszélyeztették a 18-20 méter magasan álló oromfalakat.
Az 1997 év végén a Magyar Állam tulajdonába, valamint az Aggtelek Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe került a műemlék, 2001-ben megkezdődött az építészeti állagmegóvás. Ezzel lehető válik később a műemlék fennmaradása és bemutathatóságának biztosítása. Ennek során a lehetőség szerint teljes építészeti rekonstrukció, valamit a hely szellemének, elhelyezkedésének megfelelő hasznosítási móddal a köz javára fordítás, az Aggteleki Nemzeti Park és térsége turisztikai vonzerejének növelése a cél, amely egyben biztosítja a műemlék hosszútávú fennmaradását.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A múlt
A Magyar Pálos Rend
A háromhegyi kolostort 1341-ben a Martonyi nemesek, (Tekes fiai) alapították. 1399-ben Szalonnai István és fiai birtokolják. A Boldogságos Szűz tiszteletére emelt templom szentélyének három oltárát 1411-ben János egri segédpüspök szentelte fel.
A törökkel vívott háborúval kapcsolatos változások a kolostor sorsát is megpecsételték. A nemesek támogatásának csökkenése vagy talán a török betörések miatt 1550 körül vált lakatlanná.
Jelen és jövő
A Martonyi Háromhegyi Pálos templom- és kolostor a pálos rendhez kapcsolható legjobb állapotban megmaradt épületegyüttese az országnak. A templomhajó orom- és oldalfalai állnak. De ami a legfontosabb, hogy építészetileg rekonstrukcióra alkalmas. Aki korábban személyes ismeretségbe került a műemlékkel, azoknak kis csalódást okozhat az, hogy a templom belsejében álló két hatalmas bükkfát időközben kivágták. A mintegy 140-150 éves fák veszélyeztették a 18-20 méter magasan álló oromfalakat.
Az 1997 év végén a Magyar Állam tulajdonába, valamint az Aggtelek Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe került a műemlék, 2001-ben megkezdődött az építészeti állagmegóvás. Ezzel lehető válik később a műemlék fennmaradása és bemutathatóságának biztosítása. Ennek során a lehetőség szerint teljes építészeti rekonstrukció, valamit a hely szellemének, elhelyezkedésének megfelelő hasznosítási móddal a köz javára fordítás, az Aggteleki Nemzeti Park és térsége turisztikai vonzerejének növelése a cél, amely egyben biztosítja a műemlék hosszútávú fennmaradását.