Martonvásár látnivalói

Brunszvik-kastély parkja

Cím Martonvásár Brunszvik u. 2. 47.314402 N, 18.780511 E
Reggel sétát tettem a parkban, melyet a gróf a kontinensen általában angolnak nevezett stílusban képeztetett ki; ebben a stílusban az a felfogás érvényesül, hogy a művészet nem szoríthatja ki a természetet. Gyönyörű tavaszi reggel volt. Körülöttem minden Angliára emlékeztetett, olyannyira, hogy szinte hazámban képzeltem magamat.” (Richard Bright, 1815.)

Az 1700-as évek közepén „Amikor Brunszvik nagyapám Martonvásárt átvette, csak vízzel borított pusztát talált ott. Nyolcezer hold száraz területen egyetlen ház, néhány pásztorviskó és egy fa állott” – írta Brunszvik Teréz naplójába. Ezt bizonyítja a II. József-féle katonai felmérések nyomán született térkép is, melyen nem látható erdő. Martonvásár egykori birtokosa a Brunszvik-család, később a Dreherek vették meg a birtokot. Id. Brunszvik Antalnak és utódainak köszönhető, hogy a török idők alatt és után teljesen elmocsarasodott, fátlan és lakatlan pusztából újból kultúrtájjá formálódott a hely.

Az 1777-ben id. Brunszvik Antal által készített kis térképvázlaton már láthatók a fatelepítések, a ma is látható „öreg” tó, és a patakra épített vízimalom is. Elsősorban gyümölcsfákat, füzeket és hársakat ültettek. 1784-85-ben ifj. Brunszvik Antal építtette meg a barokk stílusú, földszintes kastélyt és folytatta az angolkert kialakítását. Először a díszkertet és a szigetet alakították át. Ezután következett az épület és a tó közötti parkosítás. Gesztenyefákat és tölgyest is telepítettek a parkba.

Az 1790-es évek végén a gróf korai halála után, felesége, báró Seeberg Anna egyedül „mérnökök segítsége nélkül” csapoltatta le a birtok északi részének mocsarát. A kert, lépésről lépésre formálódott. Magán viselte az érzelmi-hangulti hatásokra törekvő szentimentalizmus jegyeit. Brunszvik Teréz például „hársfakörönd-köztársaság”-ot telepített: „Egy kerek térséget magas, nemes hársfákkal ültettünk be; minden fa egy-egy tag nevét viselte…”. A tagok közé Beethovent is felvette. Még ma is él egy kislevelű hárs példány közülük. Brunszvik Ferenc, az unoka, az 1800-as évek elejétől kezdte meg a birtok korszerűsítését. A kert tervezője nagy valószínűség szerint Heinrich Nebbien lehetett. Ekkor telepítették a platánokat, a sokféle kőrist, japánakácot, csörgőfát, égert a területre. A park felvette a lényegét tekintve ma is változatlan természetszerű formáját.
A Park 1953 óta a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának ad helyet.

Bár a kastélypark történetéből kiderül, hogy mesterséges, ültetett fákból álló angolkert, a Szent László patak mentén természet közeli tölgy-kőris-szil ligeterdőket is találunk. A parkerdő lágyszárú szintje pedig gazdag virágos növényekben, melyek egy része emberi betelepítés eredménye, más része már természetes megjelenés. Az angolkert 1953 óta természetvédelmi terület.

Tavasszal a parkot sárga virágszőnyeg borítja a téltemető, a sárga tyúktaréj, bogláros szellőrózsa, salátaboglárka foltjaival, melyet a kék színű tavaszi csillagvirág, illatos ibolya szakít meg. A ligeterdő területén medvehagymát, odvas keltikét, hóvirágot és kisvirágú hunyort is felfedezhetünk. Nyár elején a lombkorona teljes záródása előtt még virít a pettyegetett tüdőfű és az orvosi salamonpecsét. Ősszel a park lombjának színei jól érzékeltetik a kertépítők eredeti szándékát. Az őshonos fafajok (kislevelű hárs, cser, kocsányos és kocsánytalan tölgy, magas kőris, gyertyán, enyves éger stb.) mellett számos egzotikus fafaj is él a parkban, mint a mocsárciprus, ősmamutfenyő, amerikai vasfa, platán, atlaszcédrus stb.). Famatuzsálemei, még az 1800-as évek elejéről származhatnak, mint a kislevelű hárs a kastély mögött, vagy a tóparti mocsárciprus. A park tavasztól őszig madárdaltól hangos. Több tucat rendszeresen fészkelő madárfaj él itt. Érdemes időt szentelni az olyan különleges madárfajok megfigyelésére, mint a feketeharkály, erdei fülesbagoly, rövidkarmú fakusz vagy a nyaktekercs. Télen is van mit felfedezni. Áttelelő madaraink közül cinegefajokat, őszapót vagy ökörszemet is láthatunk. A tó körül pedig szürke gémek, tőkés réce csapatok figyelhetők meg.
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja jó gazdaként tartja fenn a park természeti értékeit.
Martonvasar Brunszvik Kastelypark 1 Martonvasar Brunszvik Kastelypark 2 Martonvasar Brunszvik Kastelypark 3 Martonvasar Brunszvik Kastelypark 4 Martonvasar Brunszvik Kastelypark 5
Barangoló-kastélypark tanösvény
Martonvásár
0.45 km

Barangoló-kastélypark tanösvény, Martonvásár
Beethoven Emlékmúzeum
Martonvásár
0.49 km

Beethoven Emlékmúzeum, Martonvásár
Agroverzum
Martonvásár
0.50 km

Agroverzum, Martonvásár
Brunszvik-kastély
Martonvásár
0.51 km

Brunszvik-kastély, Martonvásár
Óvodamúzeum
Martonvásár
0.66 km

Óvodamúzeum, Martonvásár
Gesztenyesor
Tordas
2.89 km

Gesztenyesor, Tordas
Barcza kastély (Öreg Tölgy Kastély-Fogadó)
Pusztazámor
9.05 km

Barcza kastély (Öreg Tölgy Kastély-Fogadó), Pusztazámor
Tulipános Ház
Velence
14.51 km

Tulipános Ház, Velence
Villa Relax
Gárdony
19.44 km

Villa Relax, Gárdony
Csiki Pihenőkert
Budaörs
19.45 km

Csiki Pihenőkert, Budaörs
Dióliget
Lovasberény
20.19 km

Dióliget, Lovasberény
Lovasberényi Kis Levendulás
Lovasberény
20.44 km

Lovasberényi Kis Levendulás, Lovasberény