Reggel sétát tettem a parkban, melyet a gróf a kontinensen általában angolnak nevezett stílusban képeztetett ki; ebben a stílusban az a felfogás érvényesül, hogy a művészet nem szoríthatja ki a természetet. Gyönyörű tavaszi reggel volt. Körülöttem minden Angliára emlékeztetett, olyannyira, hogy szinte hazámban képzeltem magamat.” (Richard Bright, 1815.)
Az 1700-as évek közepén „Amikor Brunszvik nagyapám Martonvásárt átvette, csak vízzel borított pusztát talált ott. Nyolcezer hold száraz területen egyetlen ház, néhány pásztorviskó és egy fa állott” – írta Brunszvik Teréz naplójába. Ezt bizonyítja a II. József-féle katonai felmérések nyomán született térkép is, melyen nem látható erdő. Martonvásár egykori birtokosa a Brunszvik-család, később a Dreherek vették meg a birtokot. Id. Brunszvik Antalnak és utódainak köszönhető, hogy a török idők alatt és után teljesen elmocsarasodott, fátlan és lakatlan pusztából újból kultúrtájjá formálódott a hely.
Az 1777-ben id. Brunszvik Antal által készített kis térképvázlaton már láthatók a fatelepítések, a ma is látható „öreg” tó, és a patakra épített vízimalom is. Elsősorban gyümölcsfákat, füzeket és hársakat ültettek. 1784-85-ben ifj. Brunszvik Antal építtette meg a barokk stílusú, földszintes kastélyt és folytatta az angolkert kialakítását. Először a díszkertet és a szigetet alakították át. Ezután következett az épület és a tó közötti parkosítás. Gesztenyefákat és tölgyest is telepítettek a parkba.
Az 1790-es évek végén a gróf korai halála után, felesége, báró Seeberg Anna egyedül „mérnökök segítsége nélkül” csapoltatta le a birtok északi részének mocsarát. A kert, lépésről lépésre formálódott. Magán viselte az érzelmi-hangulti hatásokra törekvő szentimentalizmus jegyeit. Brunszvik Teréz például „hársfakörönd-köztársaság”-ot telepített: „Egy kerek térséget magas, nemes hársfákkal ültettünk be; minden fa egy-egy tag nevét viselte…”. A tagok közé Beethovent is felvette. Még ma is él egy kislevelű hárs példány közülük. Brunszvik Ferenc, az unoka, az 1800-as évek elejétől kezdte meg a birtok korszerűsítését. A kert tervezője nagy valószínűség szerint Heinrich Nebbien lehetett. Ekkor telepítették a platánokat, a sokféle kőrist, japánakácot, csörgőfát, égert a területre. A park felvette a lényegét tekintve ma is változatlan természetszerű formáját.
A Park 1953 óta a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának ad helyet.
Bár a kastélypark történetéből kiderül, hogy mesterséges, ültetett fákból álló angolkert, a Szent László patak mentén természet közeli tölgy-kőris-szil ligeterdőket is találunk. A parkerdő lágyszárú szintje pedig gazdag virágos növényekben, melyek egy része emberi betelepítés eredménye, más része már természetes megjelenés. Az angolkert 1953 óta természetvédelmi terület.
Tavasszal a parkot sárga virágszőnyeg borítja a téltemető, a sárga tyúktaréj, bogláros szellőrózsa, salátaboglárka foltjaival, melyet a kék színű tavaszi csillagvirág, illatos ibolya szakít meg. A ligeterdő területén medvehagymát, odvas keltikét, hóvirágot és kisvirágú hunyort is felfedezhetünk. Nyár elején a lombkorona teljes záródása előtt még virít a pettyegetett tüdőfű és az orvosi salamonpecsét. Ősszel a park lombjának színei jól érzékeltetik a kertépítők eredeti szándékát. Az őshonos fafajok (kislevelű hárs, cser, kocsányos és kocsánytalan tölgy, magas kőris, gyertyán, enyves éger stb.) mellett számos egzotikus fafaj is él a parkban, mint a mocsárciprus, ősmamutfenyő, amerikai vasfa, platán, atlaszcédrus stb.). Famatuzsálemei, még az 1800-as évek elejéről származhatnak, mint a kislevelű hárs a kastély mögött, vagy a tóparti mocsárciprus. A park tavasztól őszig madárdaltól hangos. Több tucat rendszeresen fészkelő madárfaj él itt. Érdemes időt szentelni az olyan különleges madárfajok megfigyelésére, mint a feketeharkály, erdei fülesbagoly, rövidkarmú fakusz vagy a nyaktekercs. Télen is van mit felfedezni. Áttelelő madaraink közül cinegefajokat, őszapót vagy ökörszemet is láthatunk. A tó körül pedig szürke gémek, tőkés réce csapatok figyelhetők meg.
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja jó gazdaként tartja fenn a park természeti értékeit.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
Magyarország legnagyobb arborétuma, a Szarvasi Arborétum Szarvas határában, a Holt-Körös partján terül el 82 hektáron.Gróf Bolza Pál a Körösök szabályozása után, az 1880-as évek végén kezdte meg azt a
Trianon Múzeum
A műemléki védettségű, újjáépült Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató – megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokh
Károlyi-kastély
A fehérvárcsurgói kastélyt magába foglaló birtok története meglehetősen régre nyúlik vissza. 1834-ben a Perényi család zálogosította el Károlyi György grófnak ami 1853-ban, vásárlás útján végleg a Kár
Kristály Múzeum
A Kristály Múzeum, mely csak a nevében múzeum egy kiállítóhely, mely bemutatja a nagy múltú Ajka Kristály termékeit a kezdetektől.A gyárat 1878-ban Neumann Bernát alapította. Eleinte háztartási üvegár
Gödöllői Királyi Kastély
A Gödöllői Királyi Kastély nemcsak Magyarország legnagyobb barokk kastélya, hanem egyike a legjelentősebb kulturális örökségi helyszíneknek is. Grassalkovich I. Antal megrendelésére épült a 18. század
Bordűr Interaktív Szőnyegmúzeum
VARÁZSLATOS SZŐNYEGMÚZEUM, mely elrepít az igazi csoda szőnyegek Világába Békésszentandráson!Békésszentandráson immár 100 éve áll egy "varázskastély", melyben világhírű békésszentandrási szőnyegszövés
Kiemelt szállás ajánlatok (12)
Esterházy Fogadó
Esterházy Fogadó a vértes szívében található Kőhányás pusztán. A Kéktúra útvonal egyik bélyegző pontja ahol szállással, étteremmel, nagy parkolóval, zárható kerékpár tárolóval és 5 állásos ló pihenőve
Premier Hotel Miskolc
A Premier Hotel Miskolc a Macropolis bevásárló- és irodaközpontban található, amely egy egész háztömböt foglal el a belvárosban, ahol nagy európai vállalatok irodái, üzletek, apartmanok találhatóak. A
Hotel Narád****
Fedezd fel a természet csodáit Magyarország legmagasabban fekvő, erdőkkel körülölelt wellness szállodájában! Itt, a festői környezetben minden évszakban felejthetetlen élményekben lesz részed, Téged é
Fácános Vadászház és Rendezvényközpont
Soponya a Sárvíz mentén, Fejér megye délnyugati részén helyezkedik el. Az Ökoturisztikai Központ a község szélén, csodálatos erdős-tavas környezetben várja a kikapcsolódásra vágyókat. A mintegy 1000 h
Idehaza Vendégház Kisszekeres
Földszintes teljes ház, 3 fős lakosztály, 1 hálótérrel (pótágyazható).Ingyenes parkolásSZÉP kártya elfogadóhely: OTP Nyitvatartás: április 1. - október 30.Macska, kutya bevihető (500 Ft / éj) 1 szoba,
Börzsönyi Ékszerdoboz
Börzsönyi Ékszerdoboz - Privát wellness a Tölgyek ölelésébenVárunk Kismaroson, Börzsönyligeten az erdő csendjével. Budapesttől 40percre. A DOBOZ minden kényelmével és vintage hangulatával🍂Privát jacuz
Az 1700-as évek közepén „Amikor Brunszvik nagyapám Martonvásárt átvette, csak vízzel borított pusztát talált ott. Nyolcezer hold száraz területen egyetlen ház, néhány pásztorviskó és egy fa állott” – írta Brunszvik Teréz naplójába. Ezt bizonyítja a II. József-féle katonai felmérések nyomán született térkép is, melyen nem látható erdő. Martonvásár egykori birtokosa a Brunszvik-család, később a Dreherek vették meg a birtokot. Id. Brunszvik Antalnak és utódainak köszönhető, hogy a török idők alatt és után teljesen elmocsarasodott, fátlan és lakatlan pusztából újból kultúrtájjá formálódott a hely.
Az 1777-ben id. Brunszvik Antal által készített kis térképvázlaton már láthatók a fatelepítések, a ma is látható „öreg” tó, és a patakra épített vízimalom is. Elsősorban gyümölcsfákat, füzeket és hársakat ültettek. 1784-85-ben ifj. Brunszvik Antal építtette meg a barokk stílusú, földszintes kastélyt és folytatta az angolkert kialakítását. Először a díszkertet és a szigetet alakították át. Ezután következett az épület és a tó közötti parkosítás. Gesztenyefákat és tölgyest is telepítettek a parkba.
Az 1790-es évek végén a gróf korai halála után, felesége, báró Seeberg Anna egyedül „mérnökök segítsége nélkül” csapoltatta le a birtok északi részének mocsarát. A kert, lépésről lépésre formálódott. Magán viselte az érzelmi-hangulti hatásokra törekvő szentimentalizmus jegyeit. Brunszvik Teréz például „hársfakörönd-köztársaság”-ot telepített: „Egy kerek térséget magas, nemes hársfákkal ültettünk be; minden fa egy-egy tag nevét viselte…”. A tagok közé Beethovent is felvette. Még ma is él egy kislevelű hárs példány közülük. Brunszvik Ferenc, az unoka, az 1800-as évek elejétől kezdte meg a birtok korszerűsítését. A kert tervezője nagy valószínűség szerint Heinrich Nebbien lehetett. Ekkor telepítették a platánokat, a sokféle kőrist, japánakácot, csörgőfát, égert a területre. A park felvette a lényegét tekintve ma is változatlan természetszerű formáját.
A Park 1953 óta a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának ad helyet.
Bár a kastélypark történetéből kiderül, hogy mesterséges, ültetett fákból álló angolkert, a Szent László patak mentén természet közeli tölgy-kőris-szil ligeterdőket is találunk. A parkerdő lágyszárú szintje pedig gazdag virágos növényekben, melyek egy része emberi betelepítés eredménye, más része már természetes megjelenés. Az angolkert 1953 óta természetvédelmi terület.
Tavasszal a parkot sárga virágszőnyeg borítja a téltemető, a sárga tyúktaréj, bogláros szellőrózsa, salátaboglárka foltjaival, melyet a kék színű tavaszi csillagvirág, illatos ibolya szakít meg. A ligeterdő területén medvehagymát, odvas keltikét, hóvirágot és kisvirágú hunyort is felfedezhetünk. Nyár elején a lombkorona teljes záródása előtt még virít a pettyegetett tüdőfű és az orvosi salamonpecsét. Ősszel a park lombjának színei jól érzékeltetik a kertépítők eredeti szándékát. Az őshonos fafajok (kislevelű hárs, cser, kocsányos és kocsánytalan tölgy, magas kőris, gyertyán, enyves éger stb.) mellett számos egzotikus fafaj is él a parkban, mint a mocsárciprus, ősmamutfenyő, amerikai vasfa, platán, atlaszcédrus stb.). Famatuzsálemei, még az 1800-as évek elejéről származhatnak, mint a kislevelű hárs a kastély mögött, vagy a tóparti mocsárciprus. A park tavasztól őszig madárdaltól hangos. Több tucat rendszeresen fészkelő madárfaj él itt. Érdemes időt szentelni az olyan különleges madárfajok megfigyelésére, mint a feketeharkály, erdei fülesbagoly, rövidkarmú fakusz vagy a nyaktekercs. Télen is van mit felfedezni. Áttelelő madaraink közül cinegefajokat, őszapót vagy ökörszemet is láthatunk. A tó körül pedig szürke gémek, tőkés réce csapatok figyelhetők meg.
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja jó gazdaként tartja fenn a park természeti értékeit.