Brunszvik-kastély

A Brunszvik-kastély története

A Brunszvik család Martonvásár birtokára vezethető vissza a kastély építésének kezdete. Brunszvik Antal, miután Mária Teréziától megkapta a grófi címet és a birtokot, elkezdte felépíteni a kastélyt a 18. század végén. Az épület eredetileg barokk stílusban épült, de az évek során többször is átalakították. Brunszvik Ferenc klasszicista elemekkel bővítette, majd fia, Géza neogótikus stílusúra formálta át az 1870-es években. A kastély története során a Brunszvik család négy generációja lakta az épületet, egészen addig, amíg a 19. század végén eladni kényszerültek a birtokot. Az épület később Habsburg József főherceg tulajdonába került, majd Dreher Antal sörgyáros vásárolta meg, és végül államosították. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja.

Az épület történetéhez számos érdekes mozzanat kapcsolódik. Beethoven többször megfordult a kastélyban, a Brunszvik család meghívására, ahol különösen szoros kapcsolatot ápolt Brunszvik Jozefinnel. A zeneszerző itt töltött ideje alatt számos híres művét komponálta, köztük az „Appassionata” szonátát, amelyet Brunszvik Ferencnek ajánlott.

A kastély építészeti stílusa és jellegzetességei

A Brunszvik-kastély építészete a romantikus neogótikus stílust ötvözi klasszicista elemekkel. Az épület szabálytalan alaprajza, tornyai és csúcsíves ablakai valódi romantikus hangulatot árasztanak. A főhomlokzaton található csúcsíves hármas ikerablakok és a középső részen található erkély kiemeli az épület gótikus jellegét. A tornyok, fiatornyok és a pártázatos díszítések mind a 19. századi átalakítások részeként kerültek az épületre. A kastély belső tereinek nagy része ma már nem látogatható, mivel az épület a Magyar Tudományos Akadémia birtokában van, és különböző irodai célokat szolgál. Az egykori istállóban az Agroverzum interaktív kiállítása található, amely az agrárgazdaság témáját dolgozza fel.

Beethoven és a kastély kapcsolata

A Brunszvik család és Ludwig van Beethoven kapcsolata rendkívül szoros volt. Beethoven először 1799-ben találkozott a családdal, amikor özvegy Brunszvik Antalné felkérte, hogy tanítsa zongorázni a lányait, Jozefint és Terézt. Bár Beethoven nem szívesen vállalt tanítást, a Brunszvik-lányokkal kivételt tett, és Martonvásáron többször is megfordult. A zeneszerző különösen közel került Jozefinhez, akiről úgy tartják, hogy gyengéd érzelmek fűzték hozzá. A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban számos relikviát tekinthetnek meg a látogatók, amelyek a zeneszerző és a család közötti kapcsolatra utalnak. A múzeum kiállítja Beethoven leveleit, valamint személyes tárgyait, köztük egy hajtincsét és zongoráját, amelyen a Brunszvik-lányokat tanította.

A kastély parkja és látnivalói

A kastély körüli 70 hektáros angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki, és a híres kertépítő, Christian Heinrich Nebbien tervei alapján készült. A park különlegessége, hogy a barokk kertek merev, szabályos elrendezésével szemben a természetes tájat idézi. A kertben található egzotikus növények, mint a mocsári ciprus, cédrus és különféle platánfák, különleges atmoszférát kölcsönöznek a területnek. A park közepén található tó szigetén szabadtéri színpad is helyet kapott, ahol nyaranta Beethoven műveit adják elő. A kertbe épített sétányok és kőpadok romantikus sétaútvonalat biztosítanak a látogatóknak. A parkban található Beethoven szobra, amely a zeneszerző halálának 100. évfordulójára készült, tisztelgésként Beethoven és a Brunszvik család kapcsolata előtt​.

Látogatási információk és programok

A kastély látogatható részei közé tartozik a Beethoven Emlékmúzeum és a kastélypark, amelyek egész évben nyitva állnak a látogatók előtt. A kastély más részei, amelyek irodai célokat szolgálnak, nem nyilvánosak. A park különféle kulturális események helyszínéül is szolgál, beleértve zenei programokat és tematikus sétákat. Az Agroverzum látogatása szintén népszerű program a turisták körében, amely interaktív módon mutatja be az agrárgazdaság történetét és fejlődését.