A XIV. századi falu – egy máig is fennmaradt – háromszög alakú földsánc között települt, és élte több évszázadon keresztül a kor által rászabott életét. Észak-déli szára 400, északnyugat-délkeleti irányú része 300, az északkelet-délnyugati irányú szára, pedig szintén 400 méter hosszú volt. A sánc koronaszélessége átlagban 3 méteres. Észak-déli irányú szárán folyt a patak vize, azonban másik két szárának tetején is egy méter szélességű, 50 cm mélységű vizes árok húzódott, s ezeken is végig lehetett vezetni a patak vizét.
A több évszázados sáncot 1962-ben a hajdani termelőszövetkezet 50-80 centiméterrel megemelte és az általa közrefogott 5-6 hektáros területen halastavat létesített. A hőerőmű tavának feltöltésével (1968) a két tó összeolvadt a nagy víztárolóval a földsáncot, pedig a hullámzás állandóan koptatja és elmossa.
Bármerről is közelít az utazó, a hegyekkel, szőlőtáblákkal körülvett tó látványa azonnal lenyűgözi.
Az RWE AG többségi tulajdonában lévő Mátrai Erőmű Zrt. víztározója elsősorban ipari célokat szolgál, de az erőmű egyesületein keresztül jóléti hasznosítás is biztosított. Így az engedéllyel rendelkezők horgászhatnak, csónakázhatnak, vitorlázhatnak, szörfözhetnek a tavon. A tó felülete 154 ha, 8,7 millió köbméter vizet tárol, legnagyobb mélysége 14-15 m, hosszúsága 2,3 km, szélessége 1,1 km. A víz utánpótlását a Malom-, Zsidó- és Hatra-patakok 10 km2-es vízgyűjtője, valamint a Bene-patakból leágazó övcsatorna 40 km2-es vízgyűjtője biztosítja.
A természetes vízfolyások, patakok vize az elő-tározó tó nádasa segítségével kerül megszűrésre. A víz leeresztése a gáttól induló Nyiget-patakon lehetséges. Kedvezően befolyásolja a mikroklímát, így a körülötte lévő mezőgazdasági termelést is. Partján és a környékén közel 400 hétvégi ház biztosítja a pihenést.
A tó gazdag halállománnyal rendelkezik, megtalálható benne a ponty, keszeg, törpeharcsa, harcsa, süllő, csuka, busa, amúr. A termetes példányok közül már sikerült egy 75 kg-os 2 m feletti harcsát, illetve egy 17 kg-os amúrt is kifogni.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A több évszázados sáncot 1962-ben a hajdani termelőszövetkezet 50-80 centiméterrel megemelte és az általa közrefogott 5-6 hektáros területen halastavat létesített. A hőerőmű tavának feltöltésével (1968) a két tó összeolvadt a nagy víztárolóval a földsáncot, pedig a hullámzás állandóan koptatja és elmossa.
Bármerről is közelít az utazó, a hegyekkel, szőlőtáblákkal körülvett tó látványa azonnal lenyűgözi.
Az RWE AG többségi tulajdonában lévő Mátrai Erőmű Zrt. víztározója elsősorban ipari célokat szolgál, de az erőmű egyesületein keresztül jóléti hasznosítás is biztosított. Így az engedéllyel rendelkezők horgászhatnak, csónakázhatnak, vitorlázhatnak, szörfözhetnek a tavon. A tó felülete 154 ha, 8,7 millió köbméter vizet tárol, legnagyobb mélysége 14-15 m, hosszúsága 2,3 km, szélessége 1,1 km. A víz utánpótlását a Malom-, Zsidó- és Hatra-patakok 10 km2-es vízgyűjtője, valamint a Bene-patakból leágazó övcsatorna 40 km2-es vízgyűjtője biztosítja.
A természetes vízfolyások, patakok vize az elő-tározó tó nádasa segítségével kerül megszűrésre. A víz leeresztése a gáttól induló Nyiget-patakon lehetséges. Kedvezően befolyásolja a mikroklímát, így a körülötte lévő mezőgazdasági termelést is. Partján és a környékén közel 400 hétvégi ház biztosítja a pihenést.
A tó gazdag halállománnyal rendelkezik, megtalálható benne a ponty, keszeg, törpeharcsa, harcsa, süllő, csuka, busa, amúr. A termetes példányok közül már sikerült egy 75 kg-os 2 m feletti harcsát, illetve egy 17 kg-os amúrt is kifogni.