Márianosztra látnivalói
Kálvária
Krisztus megfeszítésének színhelye, a Golgota (Koponyák hegye) latin megfelelője a calva szóból származó Kálvária. A 18. századtól a szerzetesrendek szorgalmazták a települések határában Krisztus és a Boldogságos Szűzanya szenvedéseinek stációit megidéző szent táj fölépítését. A sopronbánfalvi, máriavölgyi Kálváriák után, a márianosztrai konvent is kiépíti a keresztúti ájtatosság szent helyét.
A Bazilikától 1 km távolságra, a Rákóczi, majd Árpád utcán végighaladva jutunk el a XVIII. század természetérzékének és kegyes gyakorlatának megfelelően kialakított Kálváriára. 1756. szeptember 14-dikén jelölte ki és áldotta meg P. Dónyi Gellért prior a dombtetőn a három kereszt helyét. A domb lábától K-re P. Szluha Gergely remetelakot épített a kálváriát őrző nosztrai remeték számára.
1759-re Szluha Gergely és Kopacsek Péter szerzetesek a dombra felállították a „szenvedő Krisztus képmását a két latorral” továbbá 16(sic!) háromszög alapú, képekkel ellátott stációházacskát, „amelyekből 7 a halálra gyötört Istenanya lelkének misztériumát, a többi Urunk szenvedésének misztériumát fejezi ki.” A keresztút mellé hársfasort telepítettek a Lajos királyhoz fűződő legenda (vö.Történet) emlékére.(Ezek némelyike még ma is él.)
1759. szeptember 14-dikén a nagybörzsönyi plébános már zarándoklatot vezetett a Kálvária-hegyre. A kálvária zarándokhellyé vált, ezért 1771-ben az eredetileg fából készült kereszteket mészkőből faragott, korpuszokkal ellátott keresztekkel cserélték föl. Fölépítették továbbá a Szent Sír- Sziklasír kápolnát. (A mai, bástyaszerűen kialakított építmény XX. század végi átépítés eredménye.)
A keresztről levett Üdvözítő kőszobrát szarkofágidomú oltárra helyezték. Az építkezés május 6-tól szeptemberig tartott. 1772. május 3-dikán szentmise keretében áldotta meg a P. Gyöngyösi Gergely prior a kápolnát.
1773. augusztus 11-dikén a három kőkereszt elé a Fájdalmas Szűzanya, Szt. János apostol és a térdeplő Szt. Mária Magdolna mészkőből faragott szobraiból álló, megkapó látványú festett szoborcsoportot állítottak föl Gévay Jakab nagybörzsönyi plébános nagylelkű ajándékaként.
1777. május 20-dikán a Fájdalmas Szűz tiszteletére épülő kápolna alapkövét P. Pély Pál prior helyezte el. Szeptember 14-dikén Fába Simon esztergomi kanonok áldotta meg a keletelt, kívülről nyolcszög, belülről kerek alaprajzú kápolnát. A barokk kor jeles alkotása, az un. sasvári Piéta nyomán készült páratlan szépségű szobor uralja az oltárt. A kápolna homlokzatán két puttótól övezve Szűz Mária Szentséges Szívének színezett domborműve látható.
A Bazilikától 1 km távolságra, a Rákóczi, majd Árpád utcán végighaladva jutunk el a XVIII. század természetérzékének és kegyes gyakorlatának megfelelően kialakított Kálváriára. 1756. szeptember 14-dikén jelölte ki és áldotta meg P. Dónyi Gellért prior a dombtetőn a három kereszt helyét. A domb lábától K-re P. Szluha Gergely remetelakot épített a kálváriát őrző nosztrai remeték számára.
1759-re Szluha Gergely és Kopacsek Péter szerzetesek a dombra felállították a „szenvedő Krisztus képmását a két latorral” továbbá 16(sic!) háromszög alapú, képekkel ellátott stációházacskát, „amelyekből 7 a halálra gyötört Istenanya lelkének misztériumát, a többi Urunk szenvedésének misztériumát fejezi ki.” A keresztút mellé hársfasort telepítettek a Lajos királyhoz fűződő legenda (vö.Történet) emlékére.(Ezek némelyike még ma is él.)
1759. szeptember 14-dikén a nagybörzsönyi plébános már zarándoklatot vezetett a Kálvária-hegyre. A kálvária zarándokhellyé vált, ezért 1771-ben az eredetileg fából készült kereszteket mészkőből faragott, korpuszokkal ellátott keresztekkel cserélték föl. Fölépítették továbbá a Szent Sír- Sziklasír kápolnát. (A mai, bástyaszerűen kialakított építmény XX. század végi átépítés eredménye.)
A keresztről levett Üdvözítő kőszobrát szarkofágidomú oltárra helyezték. Az építkezés május 6-tól szeptemberig tartott. 1772. május 3-dikán szentmise keretében áldotta meg a P. Gyöngyösi Gergely prior a kápolnát.
1773. augusztus 11-dikén a három kőkereszt elé a Fájdalmas Szűzanya, Szt. János apostol és a térdeplő Szt. Mária Magdolna mészkőből faragott szobraiból álló, megkapó látványú festett szoborcsoportot állítottak föl Gévay Jakab nagybörzsönyi plébános nagylelkű ajándékaként.
1777. május 20-dikán a Fájdalmas Szűz tiszteletére épülő kápolna alapkövét P. Pély Pál prior helyezte el. Szeptember 14-dikén Fába Simon esztergomi kanonok áldotta meg a keletelt, kívülről nyolcszög, belülről kerek alaprajzú kápolnát. A barokk kor jeles alkotása, az un. sasvári Piéta nyomán készült páratlan szépségű szobor uralja az oltárt. A kápolna homlokzatán két puttótól övezve Szűz Mária Szentséges Szívének színezett domborműve látható.
További keresési lehetőségek