József Attila Múzeum

KÜZDELMES ÉVSZÁZADOK
A múzeum várostörténeti kiállítása korabeli dokumentumok és tárgyak segítségével mutatja be a város múltját, sokszínű kultúráját a török pusztítás utáni újjátelepüléstől a rendszerváltásig.A látogatók megismerhetik a sokszínű felekezeti életet, a társadalmi-gazdasági fejlődést, a forradalom és szabadságharc küzdelmeit, a dualizmus évtizedeinek békés életét, az I. világháború és Trianon következményeit, a Horthy-kor életét és a II. világháború helyi eseményeit.
Áttekintést ad kommunizmus évtizedeiről, az 1970-es nagy árvízről, az építkezésekről… Működőképes Ford T-modellel tiszteleg az egykori tervező Galamb József előtt, aki a város szülötte volt. Pulitzer Józsefre, a világhírű amerikai laptulajdonosra makói származásának dokumentumai emlékeztetnek. A 19–20. század fordulójának piaca, paraszti, nemesi és polgári enteriőr idézi fel Csanád vármegye egykori székhelyének életét. Az állandó kiállítástól búcsúzva megismerhetik Erzsébet királyné szépségét, Széchényi Istvánt, Kossuth Lajost, Justh Gyulát és másokat ábrázoló festményeket, amelyeket többek közt Székely Bertalan és Barabás Miklós alkotott.

GALAMB JÓZSEF ÉS A FORD T-MODELL
Galamb József 1881. február 3-án született Makón. Elemi iskoláit szülővárosában végezte. 1896-tól a szegedi Fa és Fémipari Szakiskolába járt, majd 1901-től Budapesten, a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában fejezte be tanulmányait. Ezután egyéves önkéntes katonai szolgálatát Polában, a hadiflottánál töltötte. A gépészeket képző iskolahajó parancsnoka, Horthy Miklós I. osztályú sorhajóhadnagy volt.
1903-ban az aradi MARTA gyár ösztöndíjával németországi tanulmányútra utazott. Frankfurt am Mainból, az Adler autógyárból indult a Saint Louis-i autó világkiállítás megtekintésére, ahol elhatározta, hogy Amerikában marad. 1905. december 11-én belépett detroiti Ford céghez. Henry Ford közeli munkatársa lett, s 1907-től a T-modell tervezésében már döntő szerepe volt. Az autót, mely négy kerékre ültette Amerikát 1908-tól 1927-ig gyártották. Több mint 15 millió darab készült belőle. Ugyanilyen sikeres modell volt a Fordson traktor is, melynek tervezését szintén Galamb József kezdte el, a B-modell motorjának és a T-modell hátsó tengelyének felhasználásával.
1915-ben házasságot kötött Dorothy Beckhammel. Két kislányuk született.
1921-ben Galamb József hat darab Fordson traktort küldött Makóra, hogy beindítsa testvérei vállalkozását, és 100 ezer koronás ösztöndíjat alapított a Felső Ipariskola makói tanulói támogatására. 1926-os látogatásakor Horthy Miklós kormányzóval, egykori parancsnokával a budai várban találkozott a Ford Művek akkor már világhírű főmérnöke. Makói látogatásakor ajándékozta egyik rokonának ezüst colstokját, melybe nevét Joe Galamb-ként gravírozták be, amely a kiállításon is látható.
Galamb József 1944-ben kérte vezető állásából nyugdíjazását. 1955. december 4-én hunyt el Detroitban.

SZABADTÉRI NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY
A múzeum főépületéből kilépve már megpillanthatjuk a csodás parkot, amelynek zöldellő ágai mögött már felsejlik egy-egy épület sziluettje. Érdemes tehát a kert felé elindulni, itt kezdődik ugyanis a paraszti és paraszt-polgári gazdálkodást és életmódot bemutató szabadtéri néprajzi kiállítás.
Az udvar első részén kapott helyet a putri, a városszéli szegények lakóépülete, mellette három gabonáskas, kettő hambár, egy kotárka (góré) és egy deszkahambár látható.
A hátsó udvaron először két műhelybe nyerhetünk betekintést. A kovács- és a bognárműhely nem véletlenül kerültek közvetlenül egymás mellé, hiszen a két mesterség (és céheik) a történelem során is összefonódtak. A műhelyekbe belépve megszemlélhetjük a kovácsok, valamint a bognárok legfontosabb munkaeszközeit; láthatjuk, milyen szerszámokkal dolgoztak, milyen eszközöket készítettek. A műhelyekre merőlegesen helyezkedik el a Hagymásházként elnevezett épület, amelyben múzeumunknak a hagymatermesztést bemutató állandó kiállítása kapott helyet. Az épületben egy paraszt-polgári stílusban berendezett tisztaszobát láthatunk; két másik szobában pedig a makói hagymatermesztés munkaeszközeit, s a makói hagymatermesztést meghatározó makói parasztpolgári családokat mutatjuk be.
Az épület végében került berendezésre a Papós Antal és Szilágyi Sándor asztalosmesterek hagyatéki anyagából megalkotott asztalosműhely, ahol betekintést nyerhetünk a 20. századi asztalosmesterség kulisszái mögé. Önálló kiállító térben tekinthetjük meg a csanádi kistáj jellegzetes településének, Apátfalvának népművészeti és tárgyi kultúráját.